Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az Unilever beruházásáról tartott sajtótájékoztatón a Külgazdasági és Külügyminisztériumban 2020. április 30-án. Az Unilever Magyarország Kft. 15 milliárd forintos ráfordítással bővíti a háztartás-vegyipari termékeket gyártó nyírbátori üzemet.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Négy új összeköttetést jelentett be Szijjártó Péter

A külgazdasági és külügyminiszter Ivan Korčok szlovák kül- és Európa-ügyi miniszterrel tárgyalt.

Szijjártó Péter a megbeszélést követően kiemelte: a magyar kormány stratégiai jelentőséget tulajdonít a Szlovákiával való együttműködésnek. Arra is utalva, hogy Ivan Korčok második hivatalos látogatása Budapestre vezetett, úgy fogalmazott: "ez nem lehet nagyon másként a Duna északi oldalán sem". Hozzátette: a koronavírus-járvány elleni védekezés még inkább megerősítette a kapcsolatokat.

Nagyra értékelte, hogy a két ország határán először lehetővé tették az ingázást, folyamatosan fenntartották a teherforgalmat és immár a 48 órát meg nem haladó tartózkodás esetén a magyar és szlovák állampolgárok mindenfajta korlátozás nélkül tartózkodhatnak egymás országaiban.

Kedd reggeltől ismét közlekedik az esztergomi teherkomp és újranyitották a Nógrádszakál-Ráróspuszta határátkelőt, így két ország állampolgárai már 13 határátkelőn közlekedhetnek.

  • Nyár végére elkészül a két Komáromot összekötő híd,
  • 2022-ig hat újabb határátkelőt nyílik, köztük három új híd az Ipolyon,
  • 2024-ig a két ország gázvezeték-rendszereit összekötő interkonnektor kapacitását mindkét irányba jelentős mértékben megnövelik.
  • December végéig összekötik a két ország magasfeszültségű villamoshálózatait, amit nagy előrelépésként értékelt a villamosenergia-ellátás biztonsága szempontjából

– jelentette be Szijjártó Péter.

A tárcavezető szólt arról is, hogy Szlovákia Magyarország harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere, a két ország közötti forgalom meghaladja a 10,5 milliárd eurót, és a magyarországi tőkekihelyezéseknél Szlovákia a harmadik legvonzóbb célpont.

A kétoldalú kapcsolatok jövőjéről Szijjártó Péter reményének adott hangot, hogy a következő évek az új összeköttetésekről és az újabb közös sikertörténetekről fognak szólni, amelyek "jót fognak hozni Szlovákiának és Magyarországnak, a felvidéki magyarságnak és a magyarországi szlovákságnak is".

Szijjártó Péter a magyar nemzet és a kormány szívügyének nevezte felvidéki magyarság sorsát, amelyről úgy fogalmazott: "szerencsére úgy tűnik, hogy ez a szlovák kormány esetében is így van". Méltatta, hogy a nemrég hivatalba lépő szlovák kormány a programját magyarul is megjelentette, illetve azt is, hogy megkezdődött a kisebbségek jogállásáról és a nemzetiségi oktatásról szóló szlovák törvények előkészítése. Véleménye szerint ez azt bizonyítja, hogy helyesen gondolták, hogy közös sikertörténeteket kell építeni.

"Ha nem köt össze, legalább ne válasszon el"

Ivan Korčok egyetértett abban, hogy nagyon jók a kétoldalú kapcsolatok, amit az elmúlt években végzett munka eredményeként értékelt. Szavai szerint a 25 évvel ezelőtt aláírt szlovák-magyar alapszerződés "mindent tartalmaz ahhoz, hogy kapcsolatainkat fejleszteni tudjuk". Úgy vélte, hogy az energetikai fejlesztések a két országon túl egész Európa energetikai biztonságához hozzájárulnak.

Trianon századik évfordulója kapcsán Ivan Korčok arról beszélt, hogy a történelmi eseményt a két ország eltérően értékeli, majd úgy fogalmazott: "a mi felelősségünk, hogy a történelem ne válasszon el bennünket egymástól, még ha nem is mindig köt össze".

Szijjártó Péter újságírói kérdésre közölte: gesztusként értékelik, hogy a szlovák kormányfő a trianoni centenárium alkalmából Pozsonyban fogadást tart az ottani magyar közösség mintegy száz tagjának, egyúttal hivatalos Magyarországi látogatásra invitálta Igor Matovic miniszterelnököt.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×