eur:
411.41
usd:
393.62
bux:
79598.73
2024. november 25. hétfő Katalin
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség államtitkára napirend előtti felszólalásra válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 12-én.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Újabb bejelentés a magyarországi veszélyhelyzetről

Két héten belül megszavazhatja az Országgyűlés a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet és különleges jogrendi állapot megszüntetését - jelentette be a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára kedden sajtótájékoztatón, Budapesten.

Orbán Balázs közölte: a kabinet a hétfői kormányülésén döntött arról, hogy törvényjavaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, amelyet ha a képviselők támogatnak, akkor megszűnik a koronavírus-járvány miatt elrendelt veszélyhelyzet és véget ér a különleges jogrendi időszak.

Tájékoztatása szerint a két törvényjavaslat közül az egyik a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény hatályon kívül helyezését és a veszélyhelyzet megszüntetését, a másik pedig az azzal összefüggő átmeneti szabályokat tartalmazza.

Terveik szerint erről az Országgyűlés két héten belül hozhat döntést, így a veszélyhelyzet és a különleges jogrendi állapot június közepén megszűnhet

- tette hozzá az államtitkár.

A tervezett átmeneti szabályok

  • Az operatív törzs fennmarad és irányítja a járvány esetleges második hullámára való felkészülést,
  • Az egészségbiztosítási és családtámogatási ellátások meghosszabbítása július elsejéig tart.
  • Az ingyenes közterületi parkolás és a veszélyhelyzet idején meghozott adókedvezmények határideje szintén július elseje.
  • A hiteltörlesztési moratórium december 31-éig hatályban marad,
  • A kórházparancsnoki rendszert megtartják.
  • Az állami foglalkoztatottak - rendőrök, katonák és kormánytisztviselők - külföldi utazási tilalma a törvény hatályba lépésével megszűnik,
  • Az érintéssel történő bankkártyás fizetés limitjének 15 ezer forintra emelése megmarad.

Orbán Balázs szólt arról is, hogy az egészségügyi válsághelyzet intézménye "az egészségügyi készenlét fokozása érdekében megerősödik", a jövőben ez a jogintézmény biztosítja majd a járvány esetleges második hullámára való felkészüléshez szükséges jogi hátteret.

Erről úgy fogalmazott: azt remélik, hogy úgy tudunk a járvány esetleges további szakaszaiban védekezni, hogy nem lesz szükség újabb különleges jogrendi állapot kihirdetésére. Ehhez azonban - folytatta - szükséges, hogy az átmeneti szabályokat a képviselők támogassák.

A politikus hangsúlyozta azt is, hogy a kormány helyesen járt el, amikor március 11-én elrendelte a veszélyhelyzetet, Magyarország gyorsan lépett és eredményesen zárta a járvány elleni védekezés első szakaszát mind az emberi életek és egészség, mind pedig a gazdaság megóvásának szempontjából. A járvány elleni védekezés azonban nem szűnt meg - szögezte le Orbán Balázs. Hozzátette:

a további védekezéshez szükséges szabályokat a különleges jogrendi felhatalmazás nélkül is meg tudják hozni.

Úgy vélte, a védekezés első szakasza a különleges jogrendi állapot nélkül "bizonyosan nem lehetett volna ennyire eredményes".

Megfogalmazása szerint nem volt igaza azoknak, akik azt állították, hogy a kormány a hatalmával szeretne visszaélni. Azoknak volt igazuk, akik szerint a járvány elleni küzdelemhez határozott, gyors döntéshozatalra volt szükség - tette hozzá. Egyúttal bocsánatkérésre szólította fel a Magyarországról szóló "álhírek íróit és terjesztőit", "a magyar ellenzéket, nemzetközi sajtóorgánumokat és liberális politikai szereplőket".

A járványhelyzet esetleges súlyosbodására firtató újságírói felvetésre Orbán Balázs kifejtette: ha a parlament támogatja a törvényjavaslatot, akkor az egészségügyi válsághelyzet intézményének segítségével meg tudják hozni az eredményes védekezéshez szükséges további szabályokat. Szintén kérdésre a politikus elmondta, hogy törvényjavaslat elfogadása esetén a kórházparancsnoki rendszer határidő nélkül fennmarad a mostani szabályok szerint.

A rémhírterjesztésre vonatkozó kérdésre Orbán Balázs úgy reagált:

azt csak a különleges jogrend esetén lehet alkalmazni, így ha a különleges jogrend megszűnik, a tényállás ugyan megmarad, de annak alapján eljárást nem lehet indítani.

Mint arról az Infostart beszámolt, Varga Judit igazságügyi miniszter a közösségi oldalán jelentette be, hogy benyújtásra kerül az a törvényjavaslat, amellyel az Országgyűlés felhívja a kormányt, hogy szüntesse meg a veszélyhelyzetet. A törvény elfogadásával, számtalan európai országnál jóval előbb, várhatóan június 20-án a veszélyhelyzet kivezetésre kerül Magyarországon.

Orbán Viktor miniszterelnök május közepén, belgrádi látogatásán beszélt arról: arra számít, hogy a kormány május végén vissza tudja adni a parlamentnek a koronavírus-járvány miatti különleges felhatalmazást. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter pedig azt mondta múlt héten, hogy kedden benyújtják a törvénytervezetet, amely fenntarthatja néhány rendkívüli jogrendben hozott döntését a kormánynak, ezt követően pedig visszavonja a kabinet a járványügyi veszélyhelyzetet.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor a bérmegállapodásról: ez egy történelmi léptékű megállapodás

Orbán Viktor a bérmegállapodásról: "ez egy történelmi léptékű megállapodás"

Történelmi léptékű megállapodásnak nevezte a múlt héten köttetett minimálbér-emelési egyezséget, mivel soha nem történt még ekkora emelés, 2027-re 40 százalékos lesz a növekmény a mostani szinthez képest. Azt is jelezte, a minimálbér reálértéke 29 százalékkal fog nőni 2027-ig, és az el fogja érni az átlagbér felét.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.25. hétfő, 18:00
Nagy Márton
nemzetgazdasági miniszter
Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

Nagy lehetőségek előtt állnak a magyar startupok

A magyar startupok sikerét és az innovatív ötletek kibontakozását számos tényező akadályozhatja Magyarországon. Ide tartozik a szabályozási környezet, a befektetők alacsony kockázatvállalási hajlandósága, vagy a pénzügyi eszközök szűkössége. A Nemzeti Innovációs Ügynökség ezeknek a gátaknak a lebontásán dolgozik, aminek az eredménye nem csak egy kiterjedtebb magyar startup ökoszisztéma lehet, de az is hogy a magyar ötletek „láthatóvá válnak” a nemzetközi porondon. Erről kérdeztük Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkárt, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatóját.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×