Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Az idén Széchenyi-díjjal kitüntetett Bogárdi Szabó István, a Dunamelléki Református egyházkerület püspöke, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke a Dunamelléki Református Egyházkerület Püspöki Hivatalában 2017. május 9-én.
Nyitókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Bogárdi-Szabó István: új csatornán sikerült megszólítani azokat, akik eddig nem jártak templomba

A Magyarországi Református Egyház megerősödve jöhet ki a járványból - ezt reméli a Bogárdi-Szabó István református püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke.

Visszatért a korlátozások előtti időszakhoz a Magyar Református Egyház – mondta el az InfoRádiónak Bogárdi-Szabó István református püspök, aki úgy véli, hogy az embereket nem tette kényelmessé az, hogy a kijárási korlátozás alatt otthon kellett gyakorolniuk az istenhitüket. A szükségmegoldásoknak köszönhetően ugyanis egy új csatornán sikerült megszólítani azokat, akik korábban sem a templomokban gyakorolták a vallásukat.

A felmérések azt mutatják, hogy a Facebook-, vagy YouTube-közvetítéseket lényegesen többen követték, mint amennyien a vasárnapi istentiszteletekre járnak. Azt is látni, hogy ezeket az online közvetítéseket az emberek végig is nézték.

"Nem a pizsamás templomba járók számát növeltük, akik irtó boldogok, mert otthon, a kanapéról is megnézhetik, hanem fordítva: majd ha megszűnnek a korlátozások, akkor azok is,

akik eddig valamilyen okból nem jöttek közösségbe, hallottak egy hívó szót, kaptak bátorító igét, erősítést, reménységet, és ők is eljönnek közénk"

- fogalmazott a püspök.

Amíg a templomok zárva voltak, addig kizárólag banki átutalással lehetett adakozni, mert a perselypénz-adománygyűjtés szünetelt. Egyelőre nem tudják, hogy ez mekkora mértékű bevételkiesést jelent.

"Eredményeket, mínuszban, vagy éppenséggel pluszban talán majd június közepén tudunk mondani. Voltak tartalékai a legtöbb gyülekezetnek, ahol pedig ez nem állt rendelkezésre, ott az egyházmegyék és az egyházi kerület segített" - mondta Bogárdi-Szabó István.

Az InfoRádió megtudta, hogy a korlátozások alatt csak online vezetett úrvacsora volt, vagyis a hívek kizárólag az otthonaikban gyakorolhatták ezt a szertatást, de mivel mostantól már együtt lesz a közösség, a kenyeret egy kosárban kell előkészíteni, és az úgynevezett szent jegyet mindenki magának veszi ki belőle, nem pedig a lelkész szolgáltatja ki.

Azt is kérik a gyülekezetektől, hogy

a szertartások alatt ne igyanak közös kehelyből, hanem a közösség minden tagja külön kehelyből igyon.

A keresztelőket és a temetéseket - a szabályok betartása mellett - a legszűkebb család jelenlétében eddig is megtartották, és ezentúl azokat a lakodalmakat is megrendezhetik, amelyeken 200 főnél kevesebben vesznek részt.

A templomok ellőtt ezentúl kézfertőtlenítőt helyeznek el, és a hívek kizárólag szájmaszkban léphetnek be a templomba, ahol legalább másfél méteres távolságban ülhetnek egymástól. Az istentiszteletek előtt és után pedig szellőztetnek majd.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Tarol az AI: hamarosan már nem is lesz szükség zenészekre?

Folyamatos a vita a zeneiparban arról, hogy mire és milyen mértékben szabad vagy éppen nem szabad mesterséges intelligenciát használni, miközben a generatív AI fejlődése ott tart, hogy az emberek túlnyomó többsége már nem tudja megmondani, mesterséges zenét hall-e vagy ember által játszottat. Sokan zavarba kerülnek, mikor kedvenc zenéjükről kiderül, hogy nem is ember készítette.

Az űrből fognak ellenőrizni – ismertette az új, 20 pontos béketervet Volodimir Zelenszkij

Az ukrán elnök első alkalommal vázolta fel Ukrajna és az Egyesült Államok között megvitatott 20 pontos béketerv-javaslat főbb pontjait, amelyek szerinte alapul szolgálhatnak az Oroszországgal háború lezárását célzó jövőbeli megállapodásokhoz. A magyarokat is érintő vállalás is szerepel a tervezetben.
VIDEÓ
Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

Több mint 100 éve jöttek az országba, megújították a zöldségtermesztést – Testvérvárosok ápolják örökségüket

A testvértelepülési kapcsolatok sokszor formális együttműködéseknek tűnnek, ám tanulmányunk rávilágít arra, hogy mögöttük gyakran mély történeti és közösségi kötelékek húzódnak meg. Kutatásunkban azt vizsgáljuk meg, miként él tovább a magyarországi bolgárkertészek öröksége a mai bolgár-magyar önkormányzati kapcsolatokban. Országos testvértelepülési adatbázisokra és interjúkra támaszkodva mutatjuk be, hogy számos együttműködés nem véletlenszerűen jött létre: a bolgárkertészeket egykor kibocsátó, valamint az őket befogadó települések között máig élő kapcsolati hálók rajzolódnak ki. Az eredmények szerint a közös múlt, a családi emlékezet és a helyi bolgár közösségek jelenléte kulcsszerepet játszik a partnerségek kialakításában, ám a valódi, élő együttműködést a rendszeres intézményi és közösségi kapcsolattartás tartja fenn. A tanulmány így új nézőpontból értelmezi a városdiplomáciát: mint történeti gyökerekből táplálkozó, alulról építkező kapcsolatot.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 25. 07:30
×
×
×
×