eur:
411.23
usd:
392.86
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A lezárt a Horgos és Röszke közötti határátkelő 2020. január 28-án. Az átkelőnél hatvan határsértő próbált áttörni hajnalban, a rendőrök megakadályozták őket.
Nyitókép: MTI/Molnár Edvárd

Döntött a kormány a tranzitzónák sorsáról

Csak az ország határain kívül, külképviseleteken lehet menekültügyi kérelmet benyújtani – jelentette be a kormánydöntést Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

A kormány az után döntött erről, hogy ítéletet mondott az Európai Bíróság a menedékkérők röszkei őrizetben tartásáról. Az Európai Bíróság megállapította, hogy a röszkei tranzitzónába való elhelyezést szabadságelvonásnak kell tekinteni, mert az érintettek jogszerűen semmilyen irányba nem távozhatnak.

Gulyás Gergely a kormányinfón hangsúlyozta, a magyar kormány betartja az Európai Bíróság ítéletét, de nem ért vele egyet. Megszüntetik a tranzitzónákat, az ott lévő emberekkel a törvények szerint járnak el. A kancelláriaminiszter úgy fogalmazott, hogy a tranzitzóna olyan megoldás volt, amely megvédte Magyarország határait, és sajnálatos az Európai Bíróság ez ügyben hozott ítélete. Mivel Magyarország köteles betartani az ítéletet, nem tehet mást, mint hogy megszünteti a tranzitzónákat. Gulyás Gergely emlékeztetett arra, hogy az Európa Tanács mint bíróság korábban a magyar kormánynak adott igazat, tehát az unióban belső vita is van.

A kancelláriaminiszter arra utalt, hogy tavaly novemberben részben az egyik félnek, részben a másiknak kedvező ítéletet hozott az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája annak a két bangladesi panaszosnak az ügyében. A strasbourgi döntés lényege az volt, hogy jogellenes fogva tartás-e a tranzitzónás várakoztatás. A tavalyi sokadik körben meghozott - strasbourgi döntés azt mondta ki, hogy nem minősül annak, ugyanakkor - az Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarája szerint - az adott ügyben, a két bangladesi panaszos esetében a magyar hatóságok jogsértően jártak el bizonyos kérdésekben.

Az intézkedés gyakorlati végrehajtásáról a kancelláriaminiszter elmondta, hogy az folyamatban van, négy ember, aki idegenrendészeti őrizetben volt, abban is marad, 280 embert pedig menekültügyi befogadóállomásra visznek. A Belügyminisztérium, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Igazságügyi Minisztériummal együttműködve megteszi a szükséges lépéseket.

Korábban az ítéletet kommentálva Varga Judit igazságügyi miniszter érthetetlennek nevezte, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága és az Európai Bíróság egymásnak ellentmondó ítéletet hozott egy, az Európa határainak megvédése és jövője szempontjából kiemelkedően fontos kérdésben.

Varga Judit szerint a magyar szabályozás és gyakorlat megfelelt az uniós jognak, hiszen a tranzitzónát a migránsok Szerbia felé bármikor elhagyhatták volna.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Lecsapott az Oresnyik Ukrajnára, hatalmasat hibázhatott Washington - Háborús híreink pénteken

Bár csütörtök reggel még arról szólak a jelentések, hogy Oroszország - a történelem során először - interkontinentális ballisztikus rakétával (ICBM) támadta meg Ukrajnát, mostanra az amerikai forgatókönyv vált valószínűbbé: Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy egy Oresnyik közepes hatótávolságú ballisztikus rakétával támadták Ukrajnát. Az is kiderült, hogy a rakéta indítása előtt harminc perccel Moszkva értesítette Washingtont, bár erre a lépésre a nemzetközi egyezmények szerint (melyekből egyébként a Kreml kilépett) csak ICBM-ek esetén lett volna szükség. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×