Infostart.hu
eur:
355.46
usd:
308.05
bux:
134576.05
2026. június 9. kedd Félix
Kóró a száraz, poros szántóföldön Hajdúszovát közelében 2019. április 4-én. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara korábbi közlése szerint akár százmilliárdos nagyságrendű bevételkiesést is okozhat az aszály a magyar gazdáknak. Az országos aszályhelyzet miatt a kormányzat az idei évtől meghosszabbítja a mezőgazdasági vízhasznosítási idényt, amelyben a gazdák kedvezményesen juthatnak öntözővízhez.
Nyitókép: MTI/Czeglédi Zsolt

Nagy a gond a földeken, alig lesz az idén gyümölcs

A fagykár után most az aszály veszélyezteti az idei gyümölcstermést, de szinte valamennyi mezőgazdasági ágazatot súlyosan érinti a csapadékhiány.

A magyar gyümölcsültetvények mintegy 85 százaléka nem öntözött, és ki van téve az aszály kockázatának a gyümölcstermesztés. Két miatt is csökken az idei gyümölcsmennyiséget. Az egyik, hogy a rendkívül gyors virágzás miatt kevés nektárt termeltek a fák, így a méheknek nem volt elég idejük az amúgy is fagytól megtizedelt virágokat megporozni. Most az látszik, hogy komoly gyümölcshullás várható – mondta az InfoRádiónak Csizmadia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke. Hozzátette:

"már a virágzáskor eldőlt, hogy alacsony-közepes hozamnál jobb nem lesz az idén."

A másik probléma a kora tavaszi aszály miatt, hogy a levélméret is apróbb marad, aminek ki kell nevelnie a gyümölcsöt. Szerinte ha a tendencia folytatódik, akkor a gyümölcsméret is elmarad a kívánatostól. Csizmadia György elmondta: egy pozitív hatása van a szárazságnak, a beltartalmat ugyanis javítja, magasabb cukor- és rosttartalommal fognak idén a gyümölcsök megérni.

A szárazságra a legérzékenyebbek a bogyós gyümölcsök – igaz, ezeket már nem is termesztik öntözés nélkül Magyarországon. A többi gyümölcsfajtánál főleg az ipari ültetvényekre jellemző, hogy öntözés nélküli kertek vannak – főleg alma és meggy –, ezeknél a méretproblémák lesznek jelentősek. A barackültetvények pedig olyan komoly, helyenként 90 százalékos fagykárt szenvedtek, hogy ott már nem tudott sokat rontani a helyzeten az aszály – tette hozzá Csizmadia György. Szerinte

még az is kérdéses, hogy jut-e bármilyen termék exportra.

"Magyarországnak két exportcikke maradt: a meggy és a fekete bodza. Ebből a kettőből paradox módon javul majd a piaci helyzetünk, mert a környező országokban is hasonló a tendencia és a termésmennyiség is. Ilyenkor az árak stabilizálódnak, magasabbak" – mondta Csizmadia György.

Az elmúlt 20 évben az árak stagnáltak. Példaként a bodzát említette: ezt 2000-ben is száz forintért adták el, mint ahogy tavaly is. A termelői árak stagnálása pedig folyamatos veszteséget okozott a termelőknek.

"Ilyen években pedig nem lesz extraprofitjuk a termelőknek, hiszen a kieső termésmennyiséget nem lehet pótolni a magasabb árakkal,

fele termésnél úgysem lesznek dupla árak"

– mondta Csizmadia György. Hozzátette, hogy Európában a fogyasztáshoz képest gyümölcstúlkínálat van, ami nem feltétlen az itteni termelőknek köszönhető – rengeteg marokkói, török, jordán, EU-n kívüli szerb, macedón, albán áru jön be a közös piacra. Nyilván ők olcsóbban tudnak termelni – tette hozzá.

Az egész ágazatot sújtja a szárazság

Az elmúlt három hónapban összesen 60-110 milliméter eső volt régiótól, térségtől függően, és ez bizony 50-60 milliméterrel is kevesebb a sokéves átlaghoz képest – mondta az InfoRádiónak Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős államtitkára. Emiatt az őszi kalászosok meglehetősen vegyes állapotban vannak. Van, ahol az őszi árpa lényegében már a kalászt hányja, ami azt jelenti, hogy a növény egy hónappal előrébb jár a fejlődésben, mint normál esetben.

A szárazság gyengíti az állományokat, jobban ki vannak téve a kórokozók támadásának – tette hozzá az államtitkár. Elmondta, hogy a gyümölcs az elmúlt hetekben a tavaszi fagy áldozata lett, a szárazság pedig a zöldség- és gyümölcskultúrák fejlődését is visszaveti, a kórokozóknak való ellenállását gyengíti. Az aszály nagyon negatív hatással van a mezőgazdasági termelésre.

Fontos, hogy kihirdettük a tartósan vízhiányos időszakot: ez ugyanis több lehetőséget nyit a gazdálkodók számára, mivel nem kell vízkészletjárulékot fizetniük, és lehetőségük lesz a rendkívüli öntözési célú vízhasználatra – mondta Feldman Zsolt. Az azonnali beavatkozási lehetőségek mellett a kormányzat továbbra is kínál öntözésfejlesztési célú pályázati támogatásokat - akár egymilliárd forint értékű beruházási támogatásra is van lehetőség.

2019 végén megszületett az öntözéses gazdálkodásról szóló törvény, amely érdemben gyorsítja és egyszerűsíti az öntözésfejlesztési célú vízgazdálkodási beruházások megvalósítását. "Minden mezőgazdasági termelő számára nyitott a lehetőség és biztatunk is mindenkit arra, hogy vegye igénybe, mivel 50 százalékos támogatásintenzitással – fiatal gazdák számára 60 százalékkal – segíti azokat a beruházásokat, amelyekkel tartósan felkészülhet a várhatóan a jövőben is rendkívül száraz időszakok kezelésére" – tette hozzá az államtitkár.

Szerinte amikor ennyire vízhiányos és aszályos az idő, akkor a gazdálkodóknak a napi munkában a legkevesebb talajmozgatás mellett célszerű dolgozniuk, hogy próbálják a talaj nedvességét megőrizni. Hosszabb távon nincs más út, mint az öntözés fejlesztése. Így készülhet fel a következő évek, évtizedek hasonló tendenciáira – tette hozzá Feldman Zsolt.

A terményárakat illetően elmondta, hogy a fogyasztók már eddig is tapasztalhatták, hogy ha valamely kertészeti kultúrában akár fagy, akár aszály miatt jelentősebb hozamcsökkenés van, ez óhatatlanul a fogyasztói árak emelkedését is jelenti. A szántóföldi növénytermesztésben abban az esetben, ha az aszály európai vagy globális léptékben is érzékelhető, akkor alapvetően hozzájárul a legmagasabb árszinthez, de ha ez regionálisan vagy csak Magyarországon jelentkezik, akkor kisebb hatással van az árakra. Növényi kultúrától függ a mérték, de mindenképp érdemi hatással van a végleges fogyasztói árakra is – mondta Feldman Zsolt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Magyar Péter napirend előtt: vége a Szuverenitásvédelmi Hivatalnak és a gyűlöletplakátoknak

Két témát tárgyal az Országgyűlés a keddi napon, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését és az utcai politikai plakátok ügyét. Ennek kapcsán Magyar Péter napirend előtt szólt a parlamentben, hosszan fejtegetve a hivatal haszontalanságának összetevőit és a plakáterdő gyerekekre gyakorolt mérgező hatását.

Resperger István: messze a megoldás Iránban, Trump lépéskényszerben

A politikai és stratégiai célkitűzések tekintetében az Egyesült Államok kevés eredményt tud felmutatni, Iránban pedig már jó ideje áruhiány van, egyre több a probléma a gyógyszerellátással, vagyis a lakosság a mindennapi életben is megérzi a konfliktus negatív hatásait – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központjának igazgatója. Úgy véli, a diplomácia terén kellene valamilyen megoldást találni, aminek feltétele, hogy mind a két fél engedjen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.09. csütörtök, 18:00
Grexa Liliana
ukrán nemzetiségi szószóló
Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Ragadozók között maradhat jámbor növényevő az Európai Unió?

Gazdasági versenyképesség, technológiai lemaradás, bővítés, korrupcióellenes küzdelem, társadalmi méltányosság, kohéziós politika, intézményi reformok és az Európai Unió geopolitikai mozgástere állt annak a két panelbeszélgetésnek a középpontjában, amelyet az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Magyar Közgazdasági Társaság szervezett június eleji eseményén. A rendezvény egy megjelenés előtt álló, magyar közgazdászok tanulmányaiból összeállított kötet előzetes bemutatója volt, amely az európai integráció jövőjét vizsgálja több szakpolitikai és intézményi nézőpontból. A beszélgetéseken a szerzők és a meghívott szakértők arról vitáztak, hogy az EU miként őrizheti meg gazdasági, társadalmi és politikai cselekvőképességét a tartós válságok, a globális technológiai verseny, az új bővítési kihívások és a nagyhatalmi átrendeződés közepette. A megszólalók eltérő hangsúlyokkal, de abban egyetértettek, hogy az európai integráció jövője nem pusztán intézményi kérdés, hanem a prosperitás, a döntésképesség és a tagállamok közötti bizalom próbája is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×