Infostart.hu
eur:
379.49
usd:
321.83
bux:
131704.29
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
Egészségügyi maszkot viselő árus és vásárló a szegedi Mars téri piacon 2020. április 6-án. A koronavírus-járvány miatt kijárási korlátozást vezettek be Magyarország egész területére március 28. és április 11. között. Ebben a két hétben az otthonokat, a lakóhelyeket csak munkavégzés vagy az alapvető szükségletek ellátása céljából lehet elhagyni. Az élelmiszerboltokban, drogériákban és a patikákban 9 és 12 óra között kizárólag a 65 év felettiek tartózkodhatnak és vásárolhatnak. A rendőrség a közterületeken megnyugtató, segítő, empatikus és lojális intézkedésekkel sarkallja a lakosságot a kijárási korlátozás betartására.
Nyitókép: Rosta Tibor

Tartósan megváltoztatta a járvány a mindennapjainkat, ezt mutatja az Ipsos felmérése

Az aktív munkavállalók közel tizede vesztette el korábbi állását a járvány hatására, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők a leginkább érintett csoport - egyebek között ez derül ki az Ipsos májusi kutatásából, amelynek fókuszában a járvány okozta változások és a lakossági várakozások álltak.

Az ezer felnőttkorú magyar állampolgár megkérdezésével, áprilisi végén, országos mintán zajlott online kutatásból egyebek között az derül ki, hogy csökkent a hírforrásokba vetett általános bizalom, a felnőtt lakosság közel fele véli úgy, hogy a média eltúlozza a járvány kitörésének súlyosságát. A tudósok és a WHO (Egészségügyi Világszervezet) a leghitelesebb véleményformálók a koronavírussal kapcsolatban, míg a közösségi média az átlagos bizalomindexének enyhe növekedése mellett is a legkevésbé hiteles forrás.

Az egy hónappal ezelőtt mért 33%-os értékhez képest már 48% érzi túlzónak a vírus körüli médiaaktivitást. A 18-39 évesek különösen szkeptikusan kezelik a COVID-19 járvány kitörésének média által sugallt súlyosságát. Kétharmados többség bízik a gyógyszergyártók vakcinafejlesztésében, míg 37% hisz abban, hogy júniusra visszaáll a korábbi rend.

A friss mérés eredményei szerint az aktív munkavállalók közel tizede vesztette el korábbi állását a járvány hatására. A férfiak körében 7%, míg a nők esetében közel 11% ez az érték. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők a leginkább érintett csoport, negyedük munkája vagy munkahelye szűnt meg az elmúlt hónapokban (25%).

Az otthoni munkavégzés az aktív munkavállalók összesen 42%-át jellemzi, ám az iskolai végzettség függvényében ez esetben is szignifikáns különbségek tapasztalhatók:

tíz diplomás közül hat él a home office lehetőségével (58%),

míg a legfeljebb általános iskolai tanulmányokat végzett munkavállalók mindössze negyede (24%). Legnagyobb arányban (63%) a budapestiek tudnak részben vagy teljesen otthonról dolgozni jelenleg.

Az arcmaszk viselésének aránya 13 százalékponttal, 60%-ra emelkedett egy hónap alatt. A különösen veszélyeztetett korosztályban, a 60 év felettiek körében ennél jóval magasabb érték, 74% mérhető. A tömegközlekedési eszközöket változatlanul kb. kétharmados többség kerüli, míg a további megelőző intézkedések súlya valamelyest gyengült az előző mérés óta.

A felmérés készítői szerint a járvány miatt kialakult szokások egy része, mint a gyakori kézmosás vagy a fertőtlenítőszer használata, maradandónak bizonyul, míg a rendezvényeken való részvétel vagy a külföldi és belföldi utazások gyakorisága várhatóan közelíti majd a járvány előtti időszakét.

A közvélemény-kutatásból az is kiderül, hogy a lakosság negyede (26%) attól teszi leginkább függővé a felvett szokásai enyhítését, hogy elérhető lesz-e a koronavírus elleni védőoltás, ötödük pedig elsősorban a kormány vagy a járványügyi hatóság/tisztifőorvos bejelentését várja a vészhelyzet végéről (22% és 20%).

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

Elképzelhetetlennek hitt repedések bomlasztják a világ növekedési bajnokát

2025-ben hivatalosan teljesítette az 5 százalékos növekedési célt a világ második legnagyobb gazdasága, de a felszín alatt egyre aggasztóbb kép rajzolódik ki. A kínai GDP-bővülés motorja szinte kizárólag az export lett, miközben a fogyasztásbővülés lanyha, a beruházások pedig csökkennek. A rekord külkereskedelmi többlet rövid távon stabilizálja a pályát, de növeli a külső kereslettől való függést és a geopolitikai kockázatoknak is kitettebbé válik a konjunktúra. A GDP-adat így inkább elfedi a strukturális feszültségeket. Az elmúlt két évtizedben többször temették már a kínai „csodát”, de a rendszer rendre alkalmazkodni tudott, kérdés, most ez hogyan történhet meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×