A múlt heti egyeztetések után az Országgyűlés hétfői ülésnapján komoly vita alakult ki arról, hogy miképp hosszabbítsák meg a kormány felhatalmazását a rendkívüli veszélyhelyzetben lehetséges, a koronavírus-járvány elleni védekezéssel kapcsolatos , úgynevezett "rendeleti kormányzásra". A miniszterelnök napirend előtti felszólalását követően az ellenzéki felszólalások sorából kiviláglott, a kormányszándékkal szembeni legnagyobb ellenérzés az, hogy a rendkívüli veszélyhelyzetet a pénteki keltezésű törvényjavaslat időkorlát nélkülire tervezte meghosszabbítani. (Orbán Viktor viszonválaszáról ITT olvashat.)

Hogy erről szavazni lehessen kedden, a parlamentben - a házszabálytól való eltéréshez - négyötödös többségre volt szükség hétfőn.

A szavazás eredményeképp a házszabálytól való eltérés - így a rendkívüli veszélyhelyzetről szóló keddi szavazás is - elbukott, a szükséges 160 helyett csak 137 képviselő szavazott mellette, 52 ellene, 10 képviselő nem vett részt a szavazáson.

Ettől függetlenül a jogszabályt sürgős tárgyalással, már jövő kedden el tudja fogadni a Fidesz-KDNP frakciószövetség, mert a kétharmados többség hozzájárult a sürgősségi napirendre vételhez.

Az alaptörvény értelmében a kormány 15 napra tudja elrendelni a veszélyhelyzetet, amit ezt követően az Országgyűlés hosszabbíthat meg. A kabinet a koronavírus miatt március 11-én hirdetett veszélyhelyzetet, amely a parlament döntése nélkül a héten lejárna. A törvényjavaslatban szerepel a büntető törvénykönyv kiegészítése is, ami Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető szerint alapvetően két fő pontot tartalmaz: a járványügyi intézkedéssel szembeni negatív állampolgári magatartást szankcionálná, illetve a rémhírterjesztés új fajtáját nevezné meg. Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint ha nincs hosszabbítás, a kormány nem tudja fenntartani azokat az intézkedéseket, amelyeket az emberek egészsége és a gazdaság megvédése érdekében hozott.