eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Tiltakozik a PDSZ a szakképzés átalakítása ellen

Petíciót adtak át a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) küldöttei az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) munkatársának, a tárca épületében. Az érdekképviselet azt akarja elérni, hogy vonják vissza a szakképzés átalakításának tervét.

Szűcs Tamás, a PDSZ elnöke a benyújtás előtt tartott sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az új Nemzeti alaptanterv (Nat) mellett ez a másik fontos téma jelenleg.

Úgy fogalmazott, hogy

"vakugrás" a szakképzés átalakítása, nem szabad bevezetni a módosításokat szeptembertől.

A változásokra nem hagynak elég időt, és a kidolgozásba nem vonják be az érintetteket, így a Szegedi Szakképzési Centrum dolgozóit sem, akik átadták az aláírásgyűjtésük nyomán született petíciót - hangoztatta Szűcs Tamás.

A legnagyobb veszélynek a PDSZ elnöke azt nevezte, hogy már nem a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, hanem a munka törvénykönyve vonatkozik majd a szakképzésben foglalkoztatottakra.

Szűcs Tamás rámutatott, hogy tiltakozásuk nem fog megállni egy petíciónál. Azt mondta, hogy remélhetőleg egyesül majd a PDSZ és a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) sztrájkbizottsága. Felvetette továbbá, hogy a szabadságnapok "összehangolt kivételével" demonstrálnának.

A Szegedi Szakképzési Centrum képviseletében felszólaló Mészáros Imre azt mondta, hogy érzékelték a napvilágot látott szakképzési törvény hiányosságait, ezért kezdtek aláírásgyűjtésbe.

A korábbi módosítások problémáira utalva jelezte, hogy például a 2017-ben érettségizők csupán néhány hónappal a vizsgáik előtt értesültek a követelményekről, holott a szabályok szerint már két évvel korábban tudniuk kellett volna, hogy mi lesz az elvárás.

A mostani, várhatóan még nagyobb átalakítást, hasonló előkészítetlenség jellemzi - vélekedett Mészáros Imre, sérelmezve a kormányzati kommunikációt is: azt, hogy őket nem kérdezték meg a témában.

Kiemelte, hogy a béremelésekről alig tudnak valamit. Nem ismert, hogy mi lesz a technikai, adminisztratív dolgozók illetményével. Jelenleg sokan kapják az iskolákban a bruttó 210 600 forintos garantált bérminimumot, holott a magyar átlagkereset már meghaladja a 400 ezret - jegyezte meg.

Mészáros Imre arról a problémáról is beszélt, hogy a pedagógusokat oktatókká minősítenék át.

Közölte, hogy megalakul a PDSZ szakképzési szekciója, és arra szólította fel a szakképzési centrumok dolgozóit, hogy csatlakozzanak az aláírásgyűjtésükhöz.

Verebélyné Erdei Gréte, szintén a Szegedi Szakképzési Centrum képviseletében, azt hangsúlyozta, hogy bár fontos a gazdaság fellendítése, nem ez az egyetlen szempont. A pedagógus feladata, hogy formálja a fiatalok személyiségét - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×