"Az új városvezetés részvételi költségvetést készített, vagyis a fővárosiak is beleszólhatnak a kiadások egy részének elosztásába" – mondta a Népszavának Kiss Ambrus általános főpolgármester-helyettes, a büdzséért felelős terület vezetője. Kitért arra is:
olyan szűkre szabták Budapest mozgásterét, hogy a főváros 2023-ig lehívná a 99 milliárdos az Európai Beruházási Bank (EIB) hitelkeretének megmaradt részét, 59 milliárdot.
Összehasonlításul: a Tarlós-korszakban 2015 és 2019 között 113 milliárd hitelt vett fel a város saját szabad források híják beruházásokra, például a 3-as metró. Kiss Ambrus úgy fogalmazott: az a baj, hogy most abból kell kiindulni, mennyi pénz jut a fővárosra és nem abból, hogy mire lenne szükség.
A szükséglet-elvű költségvetéshez évente 85-86 milliárd forinttal többre lenne szükség megvalósult fejlesztések kapcsán. 2014 és 2018 között ez az összeg évi átlagban 31 milliárd forint volt. Ennek jelentős része hitelből - mondta az általános főpolgármester-helyettes. Saját bevételek nélkül a városvezetés nem tehet mást, minthogy „kihangosítja” az erről szóló vitát. A főváros ugyanakkor nem tud és nem is akar beszállni abba a versenybe, hogy ki tud több pénzt önteni betonba és vasba, mi az emberekre, a szolgáltatások minőségének javítására összpontosítunk – összegezte az új városvezetés költségvetési filozófiáját Kiss Ambrus.
Újdonság idén az is, hogy a Fővárosi Közgyűlés ülése előtt a költségvetési bizottság mellett a Fővárosi Érdekegyeztető Tanács is megtárgyalja a tervezetet.
2020-ban működési kiadásokra 260,4 milliárd forintot terveztek be, a beruházásokra, felújításokra 148,1 milliárd forintot, a meglévő hitelek tőketörlesztésére pedig 6,1 milliárd forintot. A költségvetés kiadási fő összege így 415 milliárd forint, ami csaknem 30 milliárd forinttal több, mint a 2019-ben volt. A város működtetése csaknem 18 milliárddal kerül többe ebben az évben. Mivel az önkormányzati törvény miatt hiány nem tervezhető, így a bevételi fő összeg a kötelező tartalékkal együtt 415 milliárd forint.