Infostart.hu
eur:
389.08
usd:
335.8
bux:
123872.29
2026. március 5. csütörtök Adorján, Adrián
Nyitókép: Radcube.hu

Óriási lehetőséget tartogat az űripar – Magyarországon is

Az első magyar műhold, a Masat-1 fejlesztője kapta meg idén Az Év Üzletembere fődíjat. Horváth Gyula az InfoRádiónak elmondta: a közeljövőben világszerte tízezer hasonló kis műholdat bocsátanak fel az űrbe, ez az iparág tehát óriási lehetőségeket tartogat. Magyarország pedig jó esélyekkel indul ebben a versenyben, mert itt vannak a legjobb mérnökök – tette hozzá a szakember.

A Masat-1 Magyarország első műholdja, amelynek fejlesztése 2007-ben indult, majd öt évvel később, 2012-ben állította pályára az Európai Űrügynökség. A műhold kifejlesztése igen hosszú időt vett igénybe. Az űrtevékenység területén nagy hagyományokkal rendelkező Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán alakult az a kutatócsoport, amely a szerkezetet kitalálta, létrehozta, majd a későbbiekben üzemeltette is, ez pedig komoly áttörést jelentett, hiszen Magyarország korábban nem alkotott még műholdat. Ennek hagyományán indult útjára a C3S elektronikai fejlesztő vállalat is – mondta az InfoRádióban Horváth Gyula.

A Masat-1 elkészülte során megszerzett tudást kamatoztatva, az azóta kijött technológiákat továbbfejlesztve vágtak bele a CROSS műholdrendszer megalkotásába, illetve a RADCUBE-küldetésbe, ami már a cég önálló aktivitása – folytatta a szakember. A projekt során, amelynek elsődleges célja a kozmikus sugárzási és űridőjárási környezet valós idejű megfigyelése, a C3S az Európai Űrügynökségen és az Energiatudományi Kutatóközponton kívül több nemzetközi résztvevővel is együttműködik.

Ez lesz az első ipari platformon létrehozott műhold Magyarországon.

Az alaprendszereket egy ipari csapat fejleszti a magyar vállalaton belül. Ez egy piacképes termék is lesz egyben, vélekedett a szakember: egy könnyű elérési utat fog biztosítani a világűrbe, de akár bizonyos katasztrófavédelmi vagy tudományos funkciókat is meg fognak tudni valósítani a RADCUBE-hoz hasonló kis műholdakkal.

A küldetés fontosságát érzékeltetve Horváth Gyula megjegyezte: egy átlagos európai ember naponta 50 különböző műholdat használ, miután az életünk minden területén olyan technológiákat használunk, amelyek ilyen eszközökön keresztül érhetünk el. A RADCUBE pedig jobb, olcsóbb szolgáltatást biztosít a meglévő technológiáknál, vagyis egyértelműen egy ipari hasznosulást képesek létrehozni. Ezért is fontos, tette hozzá, hogy Magyarországon egyre több, a C3S-hez hasonló cég jöjjön létre, amely az űriparban képes szolgáltatni, ami jelenleg a leggyorsabban fejlődő iparágnak tekinthető. Akár termékeket létrehozni, akár szolgáltatásokat létrehozni, vagy akár a nagy műholdas fejlesztőcégeknek beszállítani – sorolta.

Az űripari verseny nemhogy elkezdődött, hanem már tart, ami Elon Musk színrelépésével újraértelmeződött az elmúlt 5-7 évben.

Több olyan cég van világszerte, mint a C3S, amely a kis műholdas területen próbál a piacra betörni – magyarázta a magyar cég alapítója, azt is megjegyezve: napjainkban néhány ezer műhold található a világűrben, jelentős részük már nem működik. A tervek szerint pedig a következő 5-10-15 évben közel 10 ezer kis műholdat állítanának pályára, vagyis nemcsak a kutatás-fejlesztés stádiumában, hanem ezen nagyszámú műholdak legyártásában is érdemes lehet részt venni.

Horváth Gyula bevallása szerint azért épít magyarországi céget, mert nagyon szeret Magyarországon élni, lokálpatriótának vallja magát, és mindig azt vallotta: idehaza is meg lehet teremteni a körülményeket, és nem kell elszaladni, itt kell bizonyítani, érvényesülni, amihez kitűnő mérnököket találni Magyarországon is, jobbakat, mint bárhol a világon. Ugyanis ezen a területen kell a hozzáadott érték, kell a kreatív tudás, kell a proaktivitás, amit a magyar mérnökökben meg lehet találni.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat
Aréna

Resperger István: ez már egyértelműen háború Iránban, és legalább négy-öt hétig tarthat

Az Egyesült Államok és Izrael támadása új szintre emelte a közel-keleti konfliktust: a csapások az iráni katonai vezetést és az atomprogram kulcspontjait célozták, miközben Irán rakétákkal és drónokkal válaszol a térség több országában. Resperger István ezredes, a Magyar Agrár és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója az amerikai tervezés logikájáról, a légicsapások céljáról, az aszimmetrikus válaszokról és a konfliktus lehetséges kimeneteleiről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában.

Ukrán fenyegetés: katonáknak adná meg Orbán Viktor címét Volodimir Zelenszkij

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök reményét fejezte ki, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök abbahagyja az Európai Unión belül a 90 milliárd eurós hitel végső jóváhagyásának blokkolását – és a szavaihoz némi fenyegetést is hozzátett. Mindezt az államfő csütörtökön Kijevben mondta egy sajtótájékoztatón.
inforadio
ARÉNA
2026.03.06. péntek, 18:00
Szijjártó Péter
külgazdasági és külügyminiszter
Már 2% körüli mínuszban a Dow, 80 dollár fölé lépett az olaj

Már 2% körüli mínuszban a Dow, 80 dollár fölé lépett az olaj

Ma is az iráni háború friss fejleményei borzolják a kedélyeket a világ tőzsdéin, a tegnapi meredek zuhanást követően Ázsiában kisebb felpattanást láthattunk, a jó hangulat azonban Európára már nem terjedt tovább, a nagyobb részvényindexek ma is inkább estek, miközben a Brent nyersolaj ára tovább emelkedett. Üdítő kivétel volt viszont a magyar tőzsde, hiszen a BUX index a kedvezőtlen nemzetközi mezőnyben nagyot tudott emelkedni és végül 1 százalékos pluszban zárt. Az emelkedést elsősorban az OTP-nek és a Molnak lehetett köszönni; előbbi a holnap hajnalban érkező negyedik negyedéves gyorsjelentés közzététele előtt tudott feljebb kerülni, utóbbi árfolyamát pedig az iráni háború nyomán tovább emelkedő olajár hajtotta. Este Amerikában masszív mínuszok kezdenek kibontakozni, a WTI olaj árfolyama viszont átlépte a 80 dollárt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×