Infostart.hu
eur:
382.18
usd:
327.96
bux:
109218.56
2025. december 5. péntek Vilma
J-35 kínai haditengerészeti vadászbombázó
Nyitókép: Chinese Social Network

Kitört a pánik: új, félelmetes fenyegetést kapott az Egyesült Államok

Sajtóértesülések szerint Kínában gőzerővel folyik a legújabb, J-35-ös haditengerészeti vadászbombázók gyártása. Az ötödik generációs harci gépeket a hamarosan szolgálatba álló Type 003 Fucsien (Fujian) anyahajóra szánja a pekingi admiralitás.

Kína már hosszú ideje tudatosan fejleszti mélytengeri hadiflottáját, és ennek a folyamatnak újabb állomását jelenti a Type 003 Fucsien (Fujian) megjelenése. Ez a hajó nemcsak sokkal nagyobb, mint a már hadrendben álló Liaoning vagy a Shandong hordozó, hanem olyan technikai újdonságokkal is rendelkezik, amelyekhez hasonlókat még az amerikai haditengerészet is csak most vezet be.

A Fucsien teljesen az amerikai anyahajók felépítését követi, úgynevezett ferde repülőfedélzete van. Ez azt jelenti, hogy van egy, a hajó hossztengelyével szöget bezáró felszálló pályája is, ahonnan a másik kifutóval egyidőben lehet repülőgépeket indítani.

A legfőbb újdonság azonban az Army Recognition szerint mégiscsak az, hogy a harci gépeket nem gőzkatapulttal, hanem elektromágneses gyorsítóval segítik a levegőbe. Ezt a megoldást eddig a világon egyedül csak az amerikai Gerald R. Ford anyahajón alkalmazzák. Az elektromágneses katapult sokkal gyorsabb és nagyobb kapacitású, mint a korábbi, gőzzel működő változat volt.

Kína első, ferde fedélzetű repülőgép hordozóját 2022-ben bocsátották vízre és a 80 ezer tonnás hajó tengeri próbái két évvel ezután megkezdődtek. A tervek szerint az év második felében a Népi Felszabadító Hadsereg flottája szolgálatba is állítja. Ennek érdekében hatalmas tempóban folyik a legfőbb fegyverzetet alkotó, J-35-ös vadászbombázók gyártása. Eredetileg a szárazföldi légierő számára tervezték, ahol már folyik a rendszerbe állítása. Ennek a modellnek némi módosításával hozták létre a hajófedélzeti változatot.

Bár rendkívül hasonlít az amerikai F-35-höz, ám mégis van néhány markáns eltérés a két típus között. A legszembetűnőbb az, hogy a kínai gépnek nem egy, hanem két hajtóműve van. A WS-19 jelű gázturbinák már állítólag teljesen kínai fejlesztésűek és nem valamelyik régebbi külföldi sugármotor engedély nélküli másolatai. Szakértők szerint az, hogy a gépnek két hajtóműve van növeli a tenger feletti repülések biztonságát és vélhetően nagyobb hasznos terhelést is jelent.

A J-35-ös belső fegyvertérrel rendelkezik, ami elengedhetetlen ahhoz, hogy a radarok számára csak nehezen legyen észlelhető. Légi harchoz PL-15-ös, látóhatáron túli és a PL-10 infravörös vezérlésű, rövid hatótávolságú rakétával fegyverezhetik fel. A csapásméréshez pedig különféle precíziós bombákat és rakétákat hordozhat. A repülő fázis vezérlésű lokátorral és elektrooptikai felderítő berendezéssel rendelkezik. A titkosított adatátvitel pedig alkalmassá teszi a J-35-öt a hálózat alapú hadviselésre. A kínai mérnökök feltehetően megoldották a szenzorfúziót, vagyis azt, hogy a különféle érzékelők, illetve külső források által gyűjtött információkat ne egyenként jelenítsék meg a pilóta előtt, hanem azokat a számítógép egyetlen jellé gyúrja össze és csak ezt az adatot lássa a repülőgép vezetője.

Az elektromágneses katapult segítségével egy felszállással több fegyvert és üzemanyagot vihet magával, mint azok a gépek, amelyek a másik két kínai anyahajó síugrósáncos fedélzetéről indulnak.

A Fucsien-en egy legalább hatvan gépes légi egység fog állomásozni.

Ennek döntő többségét a J-35-ök alkotják, de lesz még néhány KJ-600-as légtérellenőrző repülőgép és helikopter is. Úgy tudni, hogy nagyszámú drón szintén szerepel a hajó arzenáljában, ezek felderítésre és csapásmérésre egyaránt alkalmasak. A hagyományos meghajtású hordozóval a kínai haditengerészet hosszútávú bevetéseket tervez.

Az új hadihajó a korábbiaknál nagyságrendekkel messzebbre lesz képes eljutni, és rendkívül fejlett repülőgépeivel, valamint elektronikai rendszereivel képes lesz a legjobban védett területekre is behatolni. Nyugati elemzők úgy vélik ezzel a Fucsien komoly fenyegetést jelent majd az egész indo-csendes-óceáni térségre. India, Japán, Dél-Korea, Vietnám és a Fülöp-szigetek máris aggodalmának adott hangot a kínai hordozóval kapcsolatban. Ezt a nyugtalanságot csak fokozhatja, hogy Peking összesen négy ilyen úszó repteret akar hadrendbe állítani. Ennek megfelelően a J-35-ök gyártását jócskán felpörgették: akár havonta 50 darabot is képesek előállítani.

Mindenesetre az Egyesült Államok már most megpróbálja ellensúlyozni a várható kínai fenyegetést. A US Navy egyre gyakrabban küld anyahajós kötelékeket a Kínához közeli vizekre, és mind több közös flottamanővert hajt végre térségbeli szövetségeseivel. Washingtonban ugyanis tisztában vannak azzal, hogy a Fucsien szolgáltba állításával megváltoznak az indo-csendes-óceáni térség erőviszonyai. Peking flotta fejlesztése nem csupán egyszerű technológiai előrelépést jelent, hanem azt a szándékot is nyilvánvalóvá teszi, hogy Kína a saját határain messze túlra akarja kiterjeszteni katonai erejét.

Címlapról ajánljuk

A szuperkomputer nem bízik Lionel Messiben? Este sorsolás!

Pénteken, magyar idő szerint 18 órától rendezik a washingtoni John F. Kennedy Centerben a 2026-os labdarúgó-világbajnokság sorsolását. Az Opta elemző cég elkészítette esélylatolgatását: kiderült, matematikai képletek alapján mely válogatottak számítanak favoritnak. Ennek alapján (is) nagy biztonsággal megállapítható: európai vagy dél-amerikai győztest avatnak majd.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.05. péntek, 18:00
Bódis László
a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója
Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

Ez lehet a magyar gazdaság új kitöréspontja

A magyar gazdaság egyik nagy lehetősége, ha az egyetemeken és kutatóintézetekben születő tudományos eredményekre épülő innovatív technológiákat sikerrel viszik piacra deep tech vállalkozások. Ebben a műsorban kiderül, hogy mit takar ez az elnevezés és hogyan tudnak az élettudományi vagy AI-alapú fejlesztések áttörni a globális piacon. Szó volt arról is, hogy Magyarországon milyen oktatási és finanszírozási programok segítik a tudományos eredményekből kinövő technológiai cégeket, miért vonzza Magyarország a nemzetközi nagyvállalatok K+F központjait, milyen szerepe van az egyetemeknek ebben a folyamatban és miért fontos a KKV-k számára is, hogy innovatívvá váljanak. Vendégünk volt Bódis László, innovációért felelős helyettes államtitkár, a Nemzeti Innovációs Ügynökség vezérigazgatója.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×