Megkezdődtek az építési munkálatok a Kínai fennhatóság alá tartozó Tibetben, ahol a világ eddigi legnagyobb gátját tervezik megépíteni – írja a BBC híradása nyomán a Portfolio. A beruházás a tervek szerint összesen 125 milliárd dollárba fog kerülni, mire elkészül a Jarlung Cangpo folyón, amelyet egyébként „Ló folyónak” is neveznek.

A nagy magasságban eredő vízfolyás elgátolása miatt eddig India és Banglades is kifejezte az aggodalmát, mivel attól tartanak, hogy a klímaváltozás miatt csökkenő vízmennyiség még kisebbre zsugorodik, mire hozzájuk elér. A problémát fokozza a növekvő népességszám és a fejlődő ipar miatti egyre nagyobb édesvíz-igény.

Peking szerint a gigaberuházás főként a környezetvédelmet helyezi előtérbe, illetve hozzájárul a helyi jólét kialakításához.

A tervek szerint a Motuo Vízerőmű ha elkészül, nagyjából háromszor annyi energiát tud majd előállítani, mint a jelenlegi csúcstartó, a szintén Kínában található Három Szurdok-gát.

A szomszédos országok kevésbé optimista szemmel figyelik az építkezést, tartanak ugyanis tőle, hogy Peking lényegében arra készül, hogy a kulcsfontosságú erőforrást elterelje, ezzel pedig befolyásolni tudja riválisai gazdaságát.

A probléma nem új, lényegében azóta fennáll, hogy Kína a második világháborút követően elfoglalta Tibetet, ahonnan Dél- és Délkelet-Ázsia több kulcsfontosságú folyója ered, de a kelet-kínai vidékeket is ez a terület látja el édesvízzel.

India több alkalommal is jelezte a kétségeit Kínának, szerintük Peking nem veszi figyelembe a folyásirányban alacsonyabb magasságban fekvő országok érdekeit. Hasonlóan tett Banglades is, ám a hatalmas folyótorkolatban fekvő ország más miatt is aggódhat, ugyanis India a saját területén szintén ez hatalmas gát felépítését tervezi, elmondások szerint elsősorban az ingadozó vízjárás hatásainak csökkentésére. Ez Dakkában inkább veszélyként jelent meg, mivel úgy tartják, hogy még kevesebb jut nekik a vízből.

A Jarlung Cangpo folyó egy kanyonban folyik Tibetben, és egy ponton rövid távolságon belül több száz métert esik. Ez ideálissá teszi egy gigantikus gát építéséhez. A gátrendszerhez egy 20 kilométeres alagút fúrását is tervezik, a vízhozam nagy részét pedig ebbe terelnék át. Szakértők szerint az ilyen beruházásokkal Kína befolyásolni tudja a vízjárást, ezt pedig fel tudja használni geopolitikai fegyverként a szomszédai ellen.