Júniusban a testület egyhangúlag döntött a 6,50 százalékos kamat szintentartásáról. Nem változtattak a kamatfolyosó két szélén sem. A tanácstagok akkori indoklása szerint az inflációs környezetet övező kockázatok, a kereskedelem- és geopolitikai feszültségek megkövetelik az óvatos megközelítést a monetáris politikában, a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt.

Legutóbb tavaly szeptemberben változott a jegybanki alapkamat, akkor 25 bázispontos csökkentésről határozott a jegybanki testület.

Beke Károly, a Portfolio elemzője az InfoRádióban elmondta: most is arra számít, hogy szinten marad a 6,5 százalékos jegybanki alapkamat, illetve a kamatfolyosó kondícióin sem fog változtatni a monetáris tanács. A gazdasági növekedés szempontjából lehet, hogy indokolt lenne egy további kamatcsökkentés, ugyanakkor ilyen infláció mellett, mint amekkora most van, erre nincs lehetőség. Júniusban 4,6 százalékra emelkedett az infláció, ami továbbra is a jegybank célsávja felett van (három plusz-mínusz egy százalék).

Beke Károly emlékeztetett: az infláció legutóbb 2024 szeptemberében volt a 3 százalékos jegybanki szinten, ezt követően azonban emelkedett a fogyasztói árindex és 2025 februárjában már 5,6 százalékos volt. Azóta a kormány bevezette az árrésstopokat, az infláció azonban az áprilisi 4,2 százalék után ismét emelkedni kezdett - emelte ki az elemző.

"Csalóka a dolog, hiszen a szakértők többsége azt gondolja, hogy az idei év végén, vagy a jövő év első hónapjaiban 4 százalék alá süllyedhet az infláció, tehát akkor akár lehetne is alkalom egy-két 25 bázispontos kamatcsökkentésre, viszont az idén bevezetett árrésstopok és más árkorlátozó intézkedések, a telekommunikációs szektor, a bankok és a biztosítók önkéntes korlátozásai ha megszűnnek, megugrást fognak hozni az inflációban. Nem tudjuk, hogy meddig lesznek érvényben, de most az elemzők többsége arra számít, hogy a jövő évi parlamenti választásokig ezeket fenntartja majd a kormány. Tehát azért csalóka a dolog, mert lehet, hogy az idei év legvégén vagy a jövő év legelején lesz lehetőség kamatcsökkentésre, utána viszont ha ismét emelkedni kezd az infláció, akkor megint félre kell majd tenni ezt a gondolkodást a jegybanknak" – foglalta össze Beke Károly.

Van olyan elemző, aki szerint még 2026 év végén is csak jelképes lazításra lesz lehetősége az MNB-nek. Ez a forint szempontjából kifejezetten pozitív, de a gazdaság más területére nézve van hátránya, hiszen visszafogja a GDP-növekedést. "Az első negyedéves GDP-adat kiábrándítóan rossz lett" – jegyezte meg a szakértő, hozzátéve, hogy a gazdaság gyenge teljesítménye alapján lehet, hogy indokolt lenne az irányadó ráta csökkentése, de erre nincs tér a jelenlegi inflációs pálya mellett.