Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlóítéletek feldolgozása után, most az 1945 és 1956 közötti időszak törvénysértő pereire fókuszál a Nemzeti Emlékezet Bizottsága, mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a szervezet elnöke.
"Amikor elkezdtünk az úgymond nagyidős perekkel foglalkozni, tehát azoknak az embereknek az ügyeivel, akiket nem végeztek ki, de életfogytiglanra, vagy legalább 10 évnél hosszabb börtönbüntetésre ítéltek – ez több mint ezer ember –, megint csak egy nagyobb, sokszor alig kutatott, meg nem forgatott iratanyagba botlottunk. Ha a reflektorfénybe került '56-os ügyek részleteibe megyünk, és az egyedi esetekre koncentrálunk, az látható, hogy utóbbiak nem voltak feldolgozva. Ennek tükrében nagyon jó kérdés, hogy mi a helyzet a sokkal nehezebben kutatható '56 előtti anyagokkal – mutatott rá Földváryné Kiss Réka.
Tulajdonképpen azt sem tudjuk pontosan, hogy hány embert végeztek ki 1945 után Magyarországon"
– tette hozzá.
Ez nemcsak a politikai ügyekben kivégzettekre igaz, hangsúlyozta a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke. Elmondása szerint 1945 és 1989 között 1220 ember végeztek ki Magyarországon, köztük politikai és köztörvényes elítélteket, valamint nagyjából 300 háborús és népellenes bűntettet elkövetőt. Földváryné Kiss Réka megjegyezte, egyes köztörvényesekről nem lehet biztosan tudni, hogy valóban azok voltak-e, ahogyan a háborús és népellenes elítéltek esetében is felmerül, hogy csak a kommunista hatalomátvétel sütötte rájuk a bélyeget.
A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke hozzátette, néha a nagy ügyeknek sincs meg az iratanyaga. Példaként említette, hogy "volt egy koncepciós per, a Húsért-ügy, aminek az iratanyagát, az ítélet egy részét a Magyar Rádió Központi Irattárában találták meg".
A szakember hangsúlyozta:
30 évvel a rendszerváltozás után nincs egy olyan megbízható nyilvántartás, amelyből kiderülne, hogy a legfontosabb törvénysértő ügyekben kit, mikor, miért ítéltek el, mi lett a sorsa, hova temették el, és kik voltak azok, akik a bitófára juttatták ezeket az embereket.
Ucsetnoje gyelo
Földváryné Kiss Réka arról is beszélt az Arénában, hogy az Oroszországból érkező, több mint 600 ezer magyar hadifogoly adatait tartalmazó kartonok még mindig nem adnak teljes képet a második világháború utáni málenkij robot magyar veszteségeiről.
Mint arról az Infostart beszámolt, nagyjából 600 ezer, a második világháborúban szovjet táborokba került magyar fogoly azonosítókartonját veszi át a levéltár. A rendszerváltás óta ilyen mennyiségű információt még sosem adott át Oroszország.
"Tudjuk azt, hogy
nagyon sok fogolyként elhurcolt magyar nem is jutott el a szovjet táborokba,
legalább kétezer különböző táborban őriztek magyarokat. Már a bevagonírozás során is borzalmas körülmények voltak, a tranzittáborokban folyamatos volt a járvány, az alultápláltság, nagyon sokan meghaltak, akikről nem vezettek nyilvántartást. Sajnos azt kell, hogy mondjam, vannak olyan életek vagy halálok, amelyekről nincsen semmifajta írásbeli feljegyzés, csak az emberi emlékezet, a rabtársaknak az emlékezete őrizhetett meg adatot" – fogalmazott Földváryné Kiss Réka.
A táborokba kerültek és a róluk készült kartonok adatai, összevetve a magyar adatokkal, jóval pontosabb képet adhatnak az eddig ismertnél. "A kartonokon 18 kérdőpont van, amit nem mindig töltöttek ki maradéktalanul. Szerepel közöttük a név, a születési azonosító adatok, az apja neve, benne van, hogy mikor került fogságba, hogy katona volt-e, vagy civil. Időnként a vallási mezőt is kitöltötték. Nagyon fontos, hogy benne van, ha meghalt, akkor melyik táborban halt meg, és még
van egy nagyon fontos adat, ez pedig maga a kartonnak a száma."
Ez a szám arra utal, hogy az adott embernek volt egy személyi dossziéja is, tette hozzá a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke. "Egy úgynevezett ucsetnoje gyelo (a személyi adatlap neve oroszul – szerk. megj.), amibe az egyéb adatokat vezették. Tehát az egészségügyi adatokat, ha netán kórházi ápolásra szorult és kapott, vagy esetleg fegyelmi ügyre vonatkozókat. Illetve egyéb, magánjellegű dolgokat is ezekben a dossziékban tároltak. Ezek pedig megvannak még az orosz levéltárakban, úgyhogy – az osztrák mintát követve –, ha a családtag további adatokat szeretne megtudni a felmenőjéről, akkor erre a számra hivatkozva lehet rákérdezni az orosz levéltáraknál, hogy vajon van-e ucsetnoje gyelo a birtokukban."
A 6 millióból kiválogatott több mint 600 ezer magyar karton a tervek szerint a feldolgozást követően, néhány év múlva válik bárki számára kereshetővé.