eur:
401.83
usd:
371.3
bux:
90498.95
2025. március 31. hétfő Árpád
Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke beszédet mond az Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban 2018. május 8-án. Turi-Kovács Béla, a Fidesz képviselője, az új összetételű parlament legidősebb tagja, korelnök.
Nyitókép: Kovács Attila

Klímaváltozás: politikai adok-kapok az Országgyűlésben

Az Országgyűlésben az ellenzék kedvelt témája a klímaváltozás, mert ezzel szeretné bizonyítani, hogy a kormánynak nem fontos a környezetvédelem. A kormányoldal viszont ennek apropóján lehetőséget kap arra, hogy atomenergia felhasználása mellett érveljen. Pro és kontra vélemények a törvényhozásban az ENSZ-klímacsúcs előtt.

A klímaváltozásról az LMP beszél leggyakrabban az Országgyűlésben. A párt képviselői, más ellenzékiekkel együtt

rendszerint azzal vádolják a kormányoldalt, hogy az semmit sem a globális felmelegedés ellen,

sőt, összeesküvéselméletnek tartja azt. Csárdi Antal például egyszer úgy fogalmazott, hogy a fideszesek feláldozható erőforrásként kezelik a környezetet. "Ha a tiszta levegő, vagy a német autógyárak profitja között kell választani, a kormány a gyárakat választja" – hangzott a kijelentés.

A parlamenti ellenzék azt is sokszor a kormány fejére olvassa a klímaváltozással összefüggésben, hogy

az országnak nincs környezetvédelmi minisztere.

Erről, mások mellett, Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd frakciójának tagja beszélt: "Az a helyzet jelenleg, hogy a kormányban a környezetvédelem súlytalan, kormányzati képviselet nélküli és egyáltalán nincs gazdája."

Ebben a témában

a Jobbik is ugyanazt gondolja, mint a baloldal.

A párt parlamenti frakcióvezetője, Jakab Péter is úgy látja, hogy a kormány tagadja a klímaváltozást: "Szkeptikus vagyok, hogy egyáltalán van-e értelme olyan képviselőkkel vitatkozni klímapolitikáról, akik azt gondolják, hogy a globális felmelegedés egy ócska, sorosista trükk".

A kormány képviselői az Országgyűlésben is következetesen cáfolják, hogy nem érdekli őket a klímaváltozás. Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára az egyik hosszú vitában igyekezett félreérthetetlen kijelentéseket tenni:

"A magyar kormány nagyon fontosnak tartja a klímaváltozás elleni küzdelmet,

és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindent meg tudjunk tenni, ami ránk hárul ezen a területen."

Az LMP-s Schmuck Erzsébet közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnököt is megkérdezte arról, hogy a kormány mikor csatlakozik a klímavédelmi egyezményekhez. "Az ön kormánya nem a magyar emberek érdekét szolgálata, amikor a múlt héten leszavazta az LMP klímavészhelyzet megállapítására vonatkozó határozati javaslatát, amit már újra benyújtottunk" – fogalmazott korábban a politikus.

Minden nemzetközi kötelezettségünknek eleget teszünk, hangzott a válasz Orbán Viktortól.

"Ma Magyarországon az 1 főre eső szén-dioxid-kibocsájtás 40 százalékkal alacsonyabb, mint a klíma- és a környezetvédelem élharcosának tekintett Németország. Atomenergia nélkül nem fog menni, kérem támogassák ezért az új paksi blokk megépítését."

Az Országgyűlés legutóbb szeptember 18-án foglalkozott a témával, de az ellenzék által kezdeményezett vita elmaradt, mert a kormányoldal tagjai nem jelentek meg a rendkívüli ülésen.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
Az unió komoly változásokat akar, de kiváltható-e az amerikai védelem Európában?

Az unió komoly változásokat akar, de kiváltható-e az amerikai védelem Európában?

Európa a mozgósítható haderő és bizonyos katonai eszközök tekintetében jelentős mértékben függ az Egyesült Államoktól, a teljes leválás rövid távon nem lehet reális cél – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior kutatója. A biztonságpolitikai szakértő hozzátette: a legnagyobb amerikai függés a kiegészítő eszközöknél figyelhető meg, a logisztikában óriási a lemaradása Európának.

Kiszámolták, mennyibe kerül Ukrajna EU-csatlakozása: fejenként kétmillió forint

A Magyar Külügyi Intézet és a Mathias Corvinus Collegium közös konferenciáján elhangzott, hogy az ukrán uniós csatlakozás teljes költsége öt év alatt majdnem két és fél ezer milliárd euróba kerülne, ami az Európai Unió 2025-ös költségvetésének több mint 12,5-szerese. A részletekről Siklósi Péter, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója számolt be az InfoRádióban.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.31. hétfő, 18:00
Demkó Attila
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet programvezetője
A magyar tőzsde sem úszta meg az esést

A magyar tőzsde sem úszta meg az esést

Nagyobb eséssel indult a hét az ázsiai tőzsdéken, ezt követően pedig Európában is lefelé vették  az irányt a részvényindexek, miután a piaci szereplőket általánosságban az amerikai recessziós félelmek, illetve a szerdán élesedő vámok aggasztják. Egy ilyen bizonytalan környezetben megfelelő menekülőeszköz az arany: a nemesfém jegyzése ennek megfelelően hétfő reggel újabb történelmi csúcsot ért el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. március 31. 08:26
×
×
×
×