Infostart.hu
eur:
390.34
usd:
337.46
bux:
121795.19
2026. március 20. péntek Klaudia
Patyi András, a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elnöke beszédet mond az Országgyűlés alakuló ülésén az Országházban 2018. május 8-án. Turi-Kovács Béla, a Fidesz képviselője, az új összetételű parlament legidősebb tagja, korelnök.
Nyitókép: Kovács Attila

Klímaváltozás: politikai adok-kapok az Országgyűlésben

Az Országgyűlésben az ellenzék kedvelt témája a klímaváltozás, mert ezzel szeretné bizonyítani, hogy a kormánynak nem fontos a környezetvédelem. A kormányoldal viszont ennek apropóján lehetőséget kap arra, hogy atomenergia felhasználása mellett érveljen. Pro és kontra vélemények a törvényhozásban az ENSZ-klímacsúcs előtt.

A klímaváltozásról az LMP beszél leggyakrabban az Országgyűlésben. A párt képviselői, más ellenzékiekkel együtt

rendszerint azzal vádolják a kormányoldalt, hogy az semmit sem a globális felmelegedés ellen,

sőt, összeesküvéselméletnek tartja azt. Csárdi Antal például egyszer úgy fogalmazott, hogy a fideszesek feláldozható erőforrásként kezelik a környezetet. "Ha a tiszta levegő, vagy a német autógyárak profitja között kell választani, a kormány a gyárakat választja" – hangzott a kijelentés.

A parlamenti ellenzék azt is sokszor a kormány fejére olvassa a klímaváltozással összefüggésben, hogy

az országnak nincs környezetvédelmi minisztere.

Erről, mások mellett, Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd frakciójának tagja beszélt: "Az a helyzet jelenleg, hogy a kormányban a környezetvédelem súlytalan, kormányzati képviselet nélküli és egyáltalán nincs gazdája."

Ebben a témában

a Jobbik is ugyanazt gondolja, mint a baloldal.

A párt parlamenti frakcióvezetője, Jakab Péter is úgy látja, hogy a kormány tagadja a klímaváltozást: "Szkeptikus vagyok, hogy egyáltalán van-e értelme olyan képviselőkkel vitatkozni klímapolitikáról, akik azt gondolják, hogy a globális felmelegedés egy ócska, sorosista trükk".

A kormány képviselői az Országgyűlésben is következetesen cáfolják, hogy nem érdekli őket a klímaváltozás. Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára az egyik hosszú vitában igyekezett félreérthetetlen kijelentéseket tenni:

"A magyar kormány nagyon fontosnak tartja a klímaváltozás elleni küzdelmet,

és mindent megtesz annak érdekében, hogy mindent meg tudjunk tenni, ami ránk hárul ezen a területen."

Az LMP-s Schmuck Erzsébet közvetlenül Orbán Viktor miniszterelnököt is megkérdezte arról, hogy a kormány mikor csatlakozik a klímavédelmi egyezményekhez. "Az ön kormánya nem a magyar emberek érdekét szolgálata, amikor a múlt héten leszavazta az LMP klímavészhelyzet megállapítására vonatkozó határozati javaslatát, amit már újra benyújtottunk" – fogalmazott korábban a politikus.

Minden nemzetközi kötelezettségünknek eleget teszünk, hangzott a válasz Orbán Viktortól.

"Ma Magyarországon az 1 főre eső szén-dioxid-kibocsájtás 40 százalékkal alacsonyabb, mint a klíma- és a környezetvédelem élharcosának tekintett Németország. Atomenergia nélkül nem fog menni, kérem támogassák ezért az új paksi blokk megépítését."

Az Országgyűlés legutóbb szeptember 18-án foglalkozott a témával, de az ellenzék által kezdeményezett vita elmaradt, mert a kormányoldal tagjai nem jelentek meg a rendkívüli ülésen.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.03.20. péntek, 18:00
Selmeczi Gabriella
a Fidesz–KDNP országgyűlési képviselője, a népjóléti bizottság alelnöke
Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Uniós csúcs: unalmas technokrata reformokat akartak, helyette Magyarország került a kereszttűzbe

Bár versenyképességi reformokért gyűltek össze Brüsszelben a tagállami vezetők, végül az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel körüli konfliktus határozta meg az ülést. Orbán Viktor miniszterelnök a Barátság kőolajvezeték leállására hivatkozva már nemcsak az olajszállítás helyreállítását, hanem jövőbeli garanciákat is követelt, ami éles reakciókat váltott ki a többi tagállami vezetőből. A vita során a szokásos diplomatikus hangnem helyett a lojális együttműködés megsértéséről, a Tanács hitelességének kockázatáról és politikai zsarolásról beszéltek a nagyobb tagállamok és uniós intézmények vezetői. Bár a végkövetkeztetésekben részletes gazdasági és energiaügyi reformok szerepelnek – köztük egy 30 milliárd eurós beruházásösztönzési csomag, valamint szabályozáscsökkentései vállalások –, a csúcs politikai mérlege egyértelműen a magyar vétó körüli újabb konfliktus felé billent el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×