Az ősz folyamán várhatóan elkészül a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó akcióterv.
A mesterséges intelligencia által dominált előttünk álló időszakban egy ország versenyképessége nagyban fog függeni a nemzeti adatvagyon hatékony hasznosításától. Ennek feltétele egy szabályozási környezet kialakítása, amihez tisztázni kell az adat és adatbázisok jogi fogalmait, kezelését és vagyonelemként való értelmezhetőségét mind a közszféra, mind a magánszféra számára – mondta a Magyar Hírlapnak Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója.
Az ősz folyamán várhatóan elkészül a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó akcióterv, az intézkedéscsomag pedig az idei év végére vagy jövő év elejére tervezett MI-országstratégia gerincét alkotja, és több fontos elemet tartalmaz. Ezekről elmondta:
szükség lesz egy olyan keretrendszerre, amelynek segítségével szabályozott és gördülékeny módon tudnak együttműködni a piaci szereplők a kutatóintézetektől az üzleti szférán át az egyetemekig, illetve az állami szektorig.
A társadalmi érzékenyítésre szintén nagy hangsúlyt fektetnek, valamint készítenek egy MI-térképet is, amelyen beazonosítják a területen tevékenykedő szereplőket.
Jakab Roland felidézte, hogy több európai uniós tagországban - köztük Németországban és Franciaországban - már készült MI-stratégia, ugyanakkor számos tagállamban még nyoma sincs ilyen dokumentumnak.
KezdőlapBelföldA célvonal előtt a magyar MI-stratégia gerince
Szijjártó Péter szerint az Orbán Viktor által összehívott Energetikai Tanács ülésén világossá vált: Ukrajna nem indítja újra a Barátság vezetéken érkező kőolajszállítást, amit Budapest politikai zsarolásnak tekint.
A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?
6 °C
.jpg)
