Az ősz folyamán várhatóan elkészül a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó akcióterv.
A mesterséges intelligencia által dominált előttünk álló időszakban egy ország versenyképessége nagyban fog függeni a nemzeti adatvagyon hatékony hasznosításától. Ennek feltétele egy szabályozási környezet kialakítása, amihez tisztázni kell az adat és adatbázisok jogi fogalmait, kezelését és vagyonelemként való értelmezhetőségét mind a közszféra, mind a magánszféra számára – mondta a Magyar Hírlapnak Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnöke, az Ericsson Magyarország ügyvezető igazgatója.
Az ősz folyamán várhatóan elkészül a mesterséges intelligenciával (MI) foglalkozó akcióterv, az intézkedéscsomag pedig az idei év végére vagy jövő év elejére tervezett MI-országstratégia gerincét alkotja, és több fontos elemet tartalmaz. Ezekről elmondta:
szükség lesz egy olyan keretrendszerre, amelynek segítségével szabályozott és gördülékeny módon tudnak együttműködni a piaci szereplők a kutatóintézetektől az üzleti szférán át az egyetemekig, illetve az állami szektorig.
A társadalmi érzékenyítésre szintén nagy hangsúlyt fektetnek, valamint készítenek egy MI-térképet is, amelyen beazonosítják a területen tevékenykedő szereplőket.
Jakab Roland felidézte, hogy több európai uniós tagországban - köztük Németországban és Franciaországban - már készült MI-stratégia, ugyanakkor számos tagállamban még nyoma sincs ilyen dokumentumnak.
KezdőlapBelföldA célvonal előtt a magyar MI-stratégia gerince
Ahogy a meteorológia előre jelezte, éjjel leesett az első hó Budapesten. A takarítási munkálatokkal kapcsolatban az InfoRádió Varga Csabát, a BKM FKF Köztisztasági Divízió főigazgatóját kérdezte.
A miniszterelnök pénteki terjedelmes interjújában tett bejelentést a csütörtökön ismertté vált megállapodás hátteréről a munkaadók és a munkavállalók között. Arról is beszélt, hogy a háború két legveszélyesebb hónapja következik. Közölte, meg fogja hívni Magyarországra a Nemzetközi Büntetőbíróság által üldözött Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt.
Az önkormányzati piac 2014 óta, a konszolidáció befejezését követően folyamatos bővülést mutat, és ezzel párhuzamosan az OTP Bank piaci részesedése is növekszik, az elmúlt öt évben meghaladta a piac bővülésének ütemét. A konszolidáció óta eltelt időszakban az önkormányzatok hitelállománya ötszörösére, betétállománya pedig háromszorosára nőtt. 2016 végétől, a feladatok átszervezését követően, megtakarításaik jelentős mértékben emelkedtek, követve az adóbevételek éven belüli ciklikusságát. Az energiaválság és az infláció azonban jelentősen megnövelte a működési költségeket - ezzel egyidejűleg a központi kormányzat egyes adóbevételeket, például az iparűzési adót csökkentette. Ennek következtében számos önkormányzat, különösen a kisebb településeken, likviditási problémákkal küzd, ami azt is jelenti, hogy megnövekedett az igény a likvid hitelezés iránt. Az OTP Bank októberben megjelent, egyszerűsített önkormányzati folyószámla-hitele ebben segít: a Portfolio a termék részleteiről és az önkormányzatok gazdálkodásának kihívásairól kérdezte Aladics Sándort, a pénzintézet Kereskedelmi Banki Divízójának igazgatóját.
0 °C
