eur:
411.76
usd:
395.78
bux:
79740.18
2024. november 22. péntek Cecília
Áder János köztársasági elnök nyilatkozik a sajtónak Rumen Radev bolgár elnökkel folytatott megbeszélését követően a Sándor-palotában 2019. június 14-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Napokon belül kiderülhet az őszi önkormányzati választás időpontja

Az alaptörvény szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választását októberben kell megtartani. Négy lehetséges dátum közül választhat a köztársasági elnök.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a választást úgy kell kitűzni, hogy a szavazás napja a kitűzés napját követő 70. és 90. nap közé essen. Vagyis ha Áder János köztársasági elnök a lehető legkorábbi, október 6-i dátumra írja ki a voksolást, akkor július 8-a az első nap, amikor kitűzheti a voksolás időpontját. Október 6-a azonban az aradi vértanúk emléknapja, a magyar kormány 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánította, így kevéssé valószínű, hogy a köztársasági elnök erre a napra tűzné ki a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választását.

Lehetséges dátum még október 13., 20. és 27., vagyis augusztus 18. az utolsó nap, amikor a köztársasági elnök kiírhatja a választást.

Öt évvel ezelőtt október második vasárnapján, 12-én tartották a voksolást. 2010-ben és 2006-ban október első vasárnapjára írták ki az önkormányzati választást: 2010-ben október 3-án, 2006-ban október 1-jén volt a voksolás. 2002-ben és 1998-ban a hónap második felében tartották a szavazást: október 20-án, illetve október 18-án. (1990-ben még két fordulóban volt a szavazás, szeptember 30-án és október 14-én, 1994-ben pedig - akkor még nem volt meghatározva, hogy októberben kell lennie a szavazásnak - december 11-én.)

Egy időpont, két választás

Ha megvan az általános önkormányzati választás időpontja, ki lehet tűzni a nemzetiségi önkormányzati képviselők választását is. amit az általános önkormányzati választással egy napon kell megtartani, ezt azonban nem a köztársasági elnök, hanem a Nemzeti Választási Bizottság tűzi ki, legkésőbb a szavazást megelőző 75. napon.

A törvény értelmében nem minden településen lesz minden nemzetiségnek választása: nemzetiségi választást ott lehet kiírni, ahol a legutóbbi (2011-es), önkéntes bevalláson alapuló népszámlálás adatai szerint legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak vallják magukat.

Az NVB tehát határozatában majd felsorolja nemzetiségenként azokat a településeket és megyéket, amelyekben a nemzetiség vonatkozásában kitűzi a választást, meghatározza azt is, a voksoláson induló jelölteknek és listáknak hány ajánlásra van szükségük a nyilvántartásba vételhez.

Az országos nemzetiségi önkormányzati választást mind a 13 nemzetiség vonatkozásában kitűzi.

Az NVB-nek a 2011-es népszámlálás alapján 2715 települési nemzetiségi választást kell kiírnia, de csak azokon a helyeken tartják meg a szavazást, ahol (településnagyságtól függően) legalább három vagy négy jelölt indul, és mindegyikükre legalább öt érvényes ajánlás érkezik. Egy nemzetiségi választópolgár nemzetiségének több jelöltjét is ajánlhatja.

A legtöbb települési választást, 1383-at a roma nemzetiségiek számára írhatják ki, míg a legkevesebbet, 10-et a szlovénoknak. A bolgárok 37, a görögök 36, a horvátok 136, a lengyelek 53, a németek 547, az örmények 33, a románok 168, a ruszinok 44, a szerbek 63, a szlovákok 158, míg az ukránok 47 választást tarthatnak szerte az országban.

Az októberi nemzetiségi választáson egyszerre tartják a helyi, a területi és az országos nemzetiségi önkormányzati választást.

A területi és az országos nemzetiségi listákra azok a nemzetiségiként regisztrált választópolgárok is szavazhatnak, akik olyan településen élnek, ahol - mivel nem vallották magukat legalább 25-en az adott nemzetiséghez tartozónak - a települési választást nem lehet kitűzni.

Az öt évvel ezelőtti önkormányzati választásokkal egy időben a kitűzött 2715 települési nemzetiségi választásból csak 2146 volt megtartható, 569 települési választás elmaradt, mert vagy nem indult legalább annyi jelölt, ahány tagból állt volna a nemzetiségi önkormányzat, vagy pedig egyetlen választópolgár sem szerepelt a nemzetiségi névjegyzékben.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Eljött a nagy fordulat ideje – Ezeket a részvényeket kell most venni

Eljött a nagy fordulat ideje – Ezeket a részvényeket kell most venni

Hiába zajlott le már több, mint két hete az amerikai elnökválasztás, a "Trump trade" továbbra is dübörög, sőt, a januári beiktatást követően akár még markánsabb kilengések is jöhetnek. A 100 ezer dolláros álomszint körül táncol a bitcoin, de nem csak a kriptotér lett nagyon izgalmas, a befektetők gőzerővel keresik, hogy melyik szektorok profitálhatnak a republikánus elnök második ciklusából. Egy ilyen történelmi jelentőségű választást követően, ebben a turbulens és bizonytalan geopolitikai környezetben adódik a kérdés: mi az, amit még nem áraztak be a piacok? Melyik szektor, mely vállalatok nyerhetnek még nagyot Donald Trump elnökségével hosszabb távon? Ezzel kapcsolatban mutatunk most egy izgalmas lehetőséget, amiben egyébként nem csak Donald Trump miatt lehet most nagy fantázia.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×