Infostart.hu
eur:
386.91
usd:
328.79
bux:
0
2025. december 29. hétfő Tamara, Tamás
Szájer József fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő beszédet mond az Alaptörvény elfogadásának 5. évfordulós rendezvénysorozatához kapcsolódóan megtartott tudományos konferencián a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen (NKE) a fővárosi VIII. kerületi Ludovika téren 2016. szeptember 16-án. A tanácskozás témája: az államszervezet és az államiság az Alaptörvényben.
Nyitókép: MTI Fotó: Mohai Balázs

Szájer József: Európa politikai, gazdasági, lelki és demográfiai válságban van

Szájer József szerint egyre többen követik Európában a magyar modellt. Úgy látja, a hagyományos nyugati politizálás alapjai felbomlóban vannak: az uniót többé nem lehet elitista módon, az emberek megkérdezése nélkül irányítani. A nemzetállamok és azokkal együtt az Európai Tanács szerepe megerősödik a május 26-i európai parlamenti választás – vélekedett az InfoRádióban a Fidesz EP-képviselője.

„Új utakra, új válaszokra és merész döntésekre van szükség, mert Európa politikai, gazdasági, lelki és demográfiai válságban van” – írja Szájer József most megjelent, Ne bántsd a magyart! című könyvében. A Fidesz európai parlamenti képviselője azt mondta: ezek párhuzamos krízisek. Bár a demográfiai válságot elismerik, az intézkedésekből mégis hiányzik a tudatosság, mások pedig azt mondják, nem érdemes vele foglalkozni, hiszen a krízist megoldja a bevándorlás – vélekedett.

Az Európai Unió ügyét nem lehet elitprojektként folytatni, abba egyre inkább be kell vonni az embereket

– jelentette ki Szájer József. A politikus úgy véli, ennek része annak eldöntése is, hogy erős nemzetállamok vagy erős brüsszeli központ legyen-e. Arról beszélt, hogy felbomlóban a hagyományos európai politizálás alapjai, részben azért is, mert annak gazdasági feltételi hiányoznak, az unió versenyképessége csökken.

Hozzátette: Európa versenyképessége csökken, versenytársai erősödnek. „Az egyes tagországokban instabilitás van politikai értelemben, nehéz vezetni őket, rengeteg kis pártból álló koalíciók vezetnek olyan országokat is, ahol hagyományosan nem ez volt a gyakorlat” – fogalmazott.

Szájer József szerint Magyarországon létrehoztak egy modellt, amelyet többen követendőnek tartanak.

Bár ezt – elmondása szerint – nem akarják ráerőltetni másokra. Kijelentette: a politika nem zárt ajtók mögött zajlik, a fontos kérdésekben a polgárokat is meg kell kérdezni.

„Vége annak az időszaknak, hogy az Európai Uniót elit projektként kezeljük, és ennek része az a vita is, hogy az erős nemzetállamokra vagy egy erős brüsszeli centrumra épülő Európában hiszünk” – fogalmazott Szájer József.

Hatalmi átrendeződés az unióban?

Az eddigi gyakorlat szerint nem lehet német az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnöke is – mondta az EP-képviselő. Ez – szerinte – a németeknek is érdeke, ügyeltek rá, hogy ne nagyon tolják előre magukat.

„Úgy működtetik az Európai Uniót, hogy az az ő érdekeiket szolgálja, de a legkevésbé tűnjön úgy, hogy Németország nagyon ráül ezekre az ügyekre”

– fogalmazott.

Az sem valószínű, hogy a tanács elnöke újra lengyel lesz – folytatta elemzését Szájer József, hozzátéve: ez az erőviszonyokon is múlik. Mint mondta: az ország jelenlegi kormánya nem „kedvence” az „európai főáramnak”, az állam viszont jelentős befolyással bír, így „nem lehet kielégítetlenül hagyni”.

A Fidesz európai parlamenti képviselője úgy véli, hogy az Európai Tanács szerepe megerősödhet a május 26-i EP-választás után, amikor is – szerinte – a nemzeti elem kerül előtérbe. „Demokratikus háttere tulajdonképpen mégiscsak ennek van” – fogalmazott.

A tanácsban ugyanis a bizottsággal ellentétben olyan politikai vezetők ülnek, akiket a polgárok közvetlenül megválasztottak a hazájukban - mutatott rá Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője az InfoRádió Aréna című műsorában.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump Kijevbe is kész elutazni a béke érdekében

Donald Trump szerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió egyike a fennmaradó kérdéseknek, de megjegyezte, hogy ezen a téren is sikerült közelebb kerülni az egyetértéshez – erről az amerikai elnök beszélt, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt Floridában. Volodimir Zelenszkij szerint a 20 pontra szűkített béketervezetről „90 százalékban sikerült megállapodni”. Egy végleges békemegállapodás az amerikai elnök szavai szerint „néhány héten belül” létrejöhet, de az sem zárható ki, hogy meghiúsul az egyezség, ami Trump szerint „szégyen lenne”.
Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Putyin háborús ultimátuma árnyékában találkozik Trump és Zelenszkij – háborús híreink vasárnap

Oroszország szombat este újabb rakétatámadást indított Kijev és Ukrajna több régiója ellen, amely miatt az ukrán főváros egyes részein megszűnt az áram- és a távhőszolgáltatás. A támadás közvetlenül megelőzte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök amerikai látogatását, ahol Donald Trump elnökkel folytat tárgyalásokat a 20 pontos béketerv véglegesítése érdekében. Az egyik legkritikusabb kérdése továbbra is az, hogy mely területeket adnák át Oroszországnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×