Magyarországon nincs afrikai sertéspestis, a házisertés állományban egyetlen fertőzött állatot sem találtak, csupán néhány vaddisznóban mutatták ki a fertőzést, így Magyarország arra kéri Japánt, hogy oldja fel a beviteli tilalmat – mondta el Budai Gyula. A külső piacok fejlesztéséért és koordinálásáért felelős miniszteri biztos hozzátette: a japán tisztifőorvos hamarosan Magyarországra érkezik delegációjával, hogy szemügyre vegyék azokat az intézkedéseket, melyeket a magyar kormány a sertéspestis terjedésének megakadályozására tett. Ha mindent rendben találnak,
július végére megszülethet a megállapodás, melynek alapján feloldják a zárlatot.
Budai Gyula szerint a beviteli tilalom feloldása még idén megtörténhet Dél-Koreában is, de Kínával is megkezdték a tárgyalásokat. Orbán Viktor miniszterelnök és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pekingbe látogat. A miniszteri biztos hozzátette:
lassúak a döntési folyamatok, így nem mer jóslatokba bocsátkozni az ügy lezárultának időpontjáról.
Az ázsiai és távol-keleti régióban a sertéspiacon a közel 200 millió eurós exportértékű Japán után Dél-Korea Magyarország második legnagyobb partnere, Kína csupán a harmadik helyen áll – tette hozzá Budai Gyula, hangsúlyozva: a magyar cégek készen állnak a japán piac újranyitására.
Élénkülő orosz gazdaság
Mivel az uniós orosz embargó nem érinti az élő állat és a tenyészállat bevitelét, az orosz agrárgazdaság a saját lábára tudott állni – mondta Budai Gyula. Az elmúlt öt évben így több tízezer szarvasmarhát és tenyészállatot tudott biztosítani az oroszoknak a magyar gazdaság. „Oroszország ezáltal rálépett arra az útra – amire egyébként az Európai Unióban senki nem gondolt –, hogy néhány év alatt bizonyos ágazatokban – sertés-, baromfi-, tej-, szarvasmarha-ágazat – 80-90 százalékban önellátó lett” – fogalmazott.
Ha a szankciók egyszer véget érnek, az orosz gazdaság már nem az lesz, mint 2013 előtt volt – hangsúlyozta a miniszteri biztos.
„Sokkal keményebb verseny lesz, nincs rászorulva az európai uniós importra”
– hangsúlyozta.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2016-ban meghirdette a vegyesvállalatok filozófiáját – emlékeztetett Budai Gyula. Moszkva mellett egy győri cég létrehozta Oroszország legnagyobb takarmányüzemét, de hús-, tej- és baromfifeldolgozó üzemek is létrejöttek.
A miniszteri biztos elmondta: az elmúlt években az a trend, ami az oroszországi áruforgalom folyamatos csökkenése miatt a külkereskedelmi egyenlegben megjelent, elkezdett pozitív irányba átmenni. Az orosz piacon korábban jelenlévő magyar cégek „megtalálták a számításaikat”, és más ázsiai piacokon próbáltak szerencsét.
„Nagyon jól érzik magukat”
– vélekedett. Az a cégek gazdasági döntése lesz, hogy a megváltozott körülmények között nagyobb költségekkel visszamennek-e majd az orosz piacra.