eur:
411.19
usd:
392.62
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Képviselők az Országgyűlés plenáris ülésén 2019. március 5-én.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi

Az euró bevezetése, a Fidesz és a Néppárt viszonya is napirendre került az Országgyűlésben

A Fidesz néppárti tagságának felfüggesztése volt a slágertéma ma délelőtt az Országgyűlés plenáris ülésének kezdetén. A kérdések között előkerült az euró bevezetése, a külföldi munkavállalók érkezése és a szakképzés kérdése is.

Korózs Lajos, az MSZP képviselője Szilágyi György "Hanyas vagy" című versét átköltve sorolta, a kormánypártok és az ellenzék közötti kibékíthetetlen ellentétekre mutatott rá egészségügyi, oktatási, szociális kérdésekben. "Önök csak a kiváltságosoknak akarnak jólétet, mi a szűkölködőknek is.

Önöknek csak a gazdagok gyerekei számítanak, nekünk minden gyerek számít.

Önök távolodnak Európától, mi pedig itt fogunk maradni" - fogalmazott.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára szerint az MSZP ellenzékben mindent megígér, majd a kormányon az ellenkezőjét teszi. Vitapartnere fejére olvasta többek között a vizitdíj, kórházi napidíj és tandíj bevezetését, illetve a Jobbikkal való együttműködést.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezetője sokadjára is hiteltelennek nevezte a kormány politikáját, és ezúttal a Fidesz néppárti tagságának felfüggesztésével igyekezett ezt alátámasztani. Katasztrófának nevezte, hogy

a kormánypárt mostantól szerinte nem tudja érvényesíteni Magyarország érdekeit az Európai Unióban.

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára szerint a Jobbik olyan párt, amelyben az üléspont határozza meg az álláspontot, hiszen az uniót féltő Gyöngyösi Mártonék nem olyan rég még elégették az EU zászlaját. A Fidesznél viszont ez épp ellenkezőleg van, a párt politikája következetes. Továbbra is ellenzi az illegális migrációt, annak kiváltó okain pedig a Hungary Helps programmal igyekszik megszüntetni.

A DK-s Arató Gergely hangot adott aggodalmának, hogy az Orbán-kormány kivezeti Magyarországot az unióból. Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára szamárságnak minősítette ezt.

Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője építőkre és rombolókra osztotta fel az európai politikusokat.

Az év EP-képviselője díj környezetvédelmi kategóriájának idei győztesét, Jávor Benedeket, a Párbeszéd politikusát az előbbiekhez, Orbán Viktor miniszterelnököt, az Európai Néppártban felfüggesztett Fidesz elnökét pedig az utóbbiakhoz sorolta. Dömötör Csaba államtitkár inkább a Párbeszéddel szövetséges MSZP-t tartja rombolónak, a kormányt pedig építőnek, mert szerinte az ország a gyarapodás korszakába lépett.

Az ülés elején Jakab István alelnök bejelentette, hogy Hegedűs Lorántné jobbikos országgyűlési képviselő március 21-én lemondott a mandátumáról. A törvényhozás aktuális létszáma tehát most 198 fő.

Külföldi munkavállalók, euróbevezetés, szakképzés

A jobbikos Jakab Péter azt kérdezte, vajon keleti vendégmunkásoknak építik-e a tiszaújvárosi konténervárost? Egyúttal szóvá tette, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ma annyi a havi átlagkereset, mint Budapesten tíz éve. Hozzátette: a kormány olcsó keleti vendégmunkásokat szervez le, pedig nem rájuk, hanem nyugati bérekre lenne szükség.

Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért és vállalati kapcsolatokért felelős államtitkár azt válaszolta: a kérdéses konténerek csak ideiglenes lakóhelyek az építkezésen dolgozó munkásoknak. A területi bérkülönbséget létező problémának tartja, gazdasági szerkezeti okai vannak, de a jobbikos képviselő által említett megyékben - köztük Szabolcsban és Borsodban - az utóbbi 10 évben nettó 60 százalék körül emelkedtek a bérek.

"Mikor lesz eurónk?" - kérdezte Varju László (DK). "Amikor az a magyar emberek érdeke" - válaszolta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára.

Molnár Gyula (MSZP) szerint kudarcot vallott a szakképzési rendszer, mert a tavaly meghirdetett 50 ezer helyre csak 18 ezren jelentkeztek. Lehet-e számítani még valaha Magyarországon színvonalas szakképzésre? - kérdezte. Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy reagált: a kormány a szakmai szervezetekkel közösen, német és osztrák mintára alakítja a szakképzés rendszerét.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×