Pénzügyi stabilitást tükröz a 2020-as költségvetés – hangsúlyozta a Költségvetési Tanács elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Kovács Árpád azt mondta: a büdzsé 4 százalékos GDP-bővülésre épít, ami tartható.

"Kedvező feltételek esetén, ha a programok végigmennek, és ha nem jön közbe semmi, akkor a 4 százalék jövőre is meglehet. Ehhez további intézkedések kellenek, versenyképesség-javítás, további fegyelem, az euróai uniós források jobb felhasználása."

Kovács Árpád kiemelte: a várakozások szerint

jövőre emelkednek majd az adóbevételek. Nőnek ugyanakkor az egészségügyi, a rendvédelmi és a honvédelmi kiadások is, mindez szerinte a jóléti költségvetés felé való elmozdulást jelzi.

A Költségvetési Tanács elnöke úgy látja, a büdzsének jobbára külső kockázatai vannak, ezek között a brexitet és a klímaváltozást is megemlítette. Kovács Árpád azt is elmondta: a kormány a korábban előrejelzett világválságra felkészült.

"Ez a költségvetés példa nélküli nagyságrendű tartalékot tartalmaz, amit el lehet költeni - vagy nem kell felhasználni, szemlélet kérdése... - majd akkor, ha a helyzet úgy alakul, hogy nincs gazdasági visszaesés."

Kovács Árpád szerint az európai gazdasági lassulás azonban nem jövőre, hanem 2021-22-re csúcsosodhat ki. A Költségvetési Tanács elnöke úgy látja:

akkorra Magyarország az euroövezethez is csatlakozhat.

"Bejön a pénz, és ez hátszelet ad. Egy olyan hátszél keletkezett, ami tulajdonképpen különleges megszorítás nélkül azt a helyzetet tudja teremteni, hogy az államháztartási - GDP-arányos - hiány le fog menni olyan 65 százalék környékére, és 2021-2022-re elérjük a 60 százalékot. Előáll az a helyzet, hogy

döntés kérdése lesz, hogy érdemes-e az euróövezethez csatlakozni vagy nem, és nem annak a kérdése, hogy bevesznek-e vagy sem."

Kovács Árpád szerint fegyelmezett gazdaságpolitikával a nulszaadós költségvetés akár már jövőre elérhető.

Alább megtekinthető, meghallgatható a teljes beszélgetés.