Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős helyettes államtitkár a tankönyvek kiszállításáról tartott sajtótájékoztató előtt a fővárosi Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskola, Gimnázium és Zenei Alapfokú Művészeti Iskolában 2017. augusztus 1-jén. Megkezdődött a tankönyvek kiszállítása az iskolákba, a kiadványok a hónap végéig mindenhová megérkeznek.
Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán

Tárgyalni fog a kártalanításról a kormány a tankönyvesekkel

Kártérítést kell fizetnie a kormánynak azoknak a tankönyvterjesztő cégeknek, amelyeket az uniós bíróság ítélete szerint megkárosított. Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden jogerősen is kimondta, hogy a magyarországi tankönyvkiadás és forgalmazás centralizálásával a kormány megsértette a cégek jogait.

A kormány a 2011-2012-es tanévben központosította a magyarországi tankönyvkiadást és forgalmazást. Emiatt három tankönyvforgalmazó cég az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult, azt állítva, hogy ezzel sérültek az érdekeik. Az uniós testület tavaly igazat adott nekik, a döntés ellen a kormány fellebbezett, ezt a bíróság kedden elutasította.

A köznevelésért felelős helyettes államtitkár szerint a mostani döntés egy elvi megállapítás. Maruzsa Zoltán az InfoRádiónak azt mondta: az államnak ezeket a cégeket valamilyen szinten kárpótolnia érdemes a 2011-2012-ben elmaradt haszonért, de összegről a bíróság nem döntött.

A kárpótlás mértékéről a kormány a következő hetekben tárgyal a cégekkel. Ha nem tudnak megegyezni, ismét pereskedés következhet.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma jónak tartja a jelenlegi, centralizált rendszert – hangsúlyozta Maruzsa Zoltán. Mint mondta, ennek köszönhetően tudták ingyenessé tenni a tankönyveket és született döntés arról, hogy 2020-tól minden könyvet ingyenesen kapnak a tanulók.

A piacon még mindig feszültséget okoz az, hogy a tankönyveket az állami kiadó fejleszti, így sok másik társaság hátrányos helyzetbe került – mondta a helyettes államtitkár, aki azonban kijelentette: a kormánynak elsősorban a tanulók a fontosak.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×