eur:
386.98
usd:
356.05
bux:
68088.24
2024. május 18. szombat Alexandra, Erik
Nemesdy Ervin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új vezérigazgatója (b) és Dabóczi Kálmán, az előző vezérigazgató a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2019. január 23-án. A közgyűlés ezen a napon magszavazta, hogy Nemesdy Ervin váltja Dabóczi Kálmánt a BKK élén.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Döntöttek a BKK-s vezetőváltásról

A Fővárosi Közgyűlés megválasztotta a Budapesti Közlekedési Központ új vezérigazgatójának Nemesdy Ervint, és döntött a forrásmegosztásról is.

Nemesdy Ervin váltja a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatói posztján Dabóczi Kálmánt - döntött a Fővárosi Közgyűlés.

Tarlós István főpolgármester javaslatát elfogadva, 22 igen szavazattal, 6 tartózkodás mellett úgy döntött a testület, hogy Dabóczi Kálmán munkaviszonyát február 27-ei dátummal, felmondással szüntetik meg. A január 24-én kezdődő felmondási idő alatt Dabóczi Kálmánt mentesítik a munkavégzés alól. Tarlós István 2018. november 30-án közleményben tudatta: kezdeményezi a BKK vezérigazgatójának felmentését a cég elektronikus jegyrendszerének projektje miatt.

Nemesdy Ervin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új vezérigazgatója (b) és Dabóczi Kálmán, az előző vezérigazgató a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2019. január 23-án. A közgyűlés ezen a napon megszavazta, hogy Nemesdy Ervin váltja Dabóczi Kálmánt a BKK élén.
MTI/Koszticsák Szilárd
Nemesdy Ervin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) új vezérigazgatója (b) és Dabóczi Kálmán, az előző vezérigazgató a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városházán 2019. január 23-án. A közgyűlés ezen a napon megszavazta, hogy Nemesdy Ervin váltja Dabóczi Kálmánt a BKK élén. MTI/Koszticsák Szilárd

A főpolgármester javaslata alapján a közgyűlés 18 igennel, 2 nem szavazat ellenében és 8 tartózkodás mellett választotta meg határozatlan időre a BKK vezérigazgatójának Nemesdy Ervin közlekedési építőmérnököt, mérnök-közgazdászt.

Forrásmegosztás

Döntöttek a fővárosi és a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető források idei megosztásáról: a kerületeket összesen 132,2 milliárd forint (46 százalék), a fővárost 155,5 milliárd (54 százalék) illeti meg. A terveket a testület 18 igennel szavazattal 8 tartózkodás mellett fogadta el.

Az elfogadott előterjesztés szerint a megosztandó bevételek a múlt évihez képest

a tervek szerint több mint 29 milliárd forinttal nőnek.

Ellenzéki fellépés

A közgyűlésben képviselettel rendelkező ellenzéki pártok közösen kezdeményezték, hogy az önkormányzat ne alkalmazza a munka törvénykönyve módosításait.

Gy. Németh Erzsébet (DK) a testület ülése előtt tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, azt kívánják elérni, hogy a tavaly decemberben botrányos körülmények között elfogadott "rabszolgatörvénynek" ne legyen semmilyen következménye Budapesten, vagyis a főváros tulajdonában álló cégek, valamint az alvállalkozóként foglalkoztatott társaságok esetében se alkalmazzák az abban foglaltakat.

"A fővárosi munkavállalók nem lehetnek rabszolgák" - jelentette ki a DK politikusa, megjegyezve, a jogszabályváltozás 15 ezer embert érint az önkormányzaton keresztül.

Horváth Csaba (MSZP) szerint a munka törvénykönyve módosítása érdemi ellentételezés nélkül szakítja el a munkavállalókat családjaiktól, ezzel "modern kori rabszolgaságba" sodorva őket.

V. Naszályi Márta (Párbeszéd) azt mondta, Budapest működése nem alapulhat az itt dolgozók kizsákmányolására. Szerinte Budapest legnagyobb munkáltatójaként üzenetértéke vannak annak, hogy az önkormányzat alkalmazza-e a "rabszolgatörvényt", ezért példát kell mutatni annak mellőzésével.

Gál József (LMP) szerint az ellenzéknek hosszabb távon el kell törölnie a "rabszolgatörvényt", addig pedig legalább azt el kell érnie, hogy a fővárosi dolgozókat "megvédjék a 400 túlórától".

Tokody Marcell (Jobbik) kijelentette, az ellenzékben teljes konszenzus van arról, hogy a munkavállalók nem rabszolgák, hanem olyan emberek, akik tisztességes bért érdemelnek.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.05.21. kedd, 18:00
Rigó Csaba Balázs
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke
Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Váratlan fordulat boríthatja az amerikai választást: így lehet, hogy sem Trump, sem Biden nem lesz elnök

Kísérteties módon pontosan 200 évvel ezelőtt történt olyan legutóbb, hogy sem a legtöbb választó szavazatát, sem az elektori kollégiumban legtöbb voksot begyűjtő jelöltből lett amerikai elnök. Logikus módon azt hihetnénk elsőre, hogy a "szabadság földjén" az elnökválasztás olyan szimplán működik, hogy az a jelölt arat győzelmet, akire a legtöbben adják le szavazatukat, ez azonban távolról sem így van: a döntés a tagállami delegáltakból álló elektori kollégium kezében van. Az pedig tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha az elektorok között nem szerez egyik jelölt sem többséget, vagy döntetlen alakul ki, akkor borul az egész rendszer, és a legvégén akár a nép akaratával szöges ellentétben lévő eredmény is születhet. Ahogy 1824-ben, ez a demokratikusságát nézve megkérdőjelezhető lehetőség idén is fennáll; sőt még az is előfordulhat, hogy nem Donald Trump és nem is Joe Biden lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Mindez kétség kívül óriási alkotmányos válságot szülne, de, hogy miért is lehetséges egyáltalán, most kiderül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×