eur:
411.4
usd:
395
bux:
79388.74
2024. november 22. péntek Cecília
Benkő Tibor honvédelmi miniszter (j) és Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke (b2) a Magyar Honvédség parancsnokának jelölt Korom Ferenc altábornagy, vezérkari főnök (balról) kinevezés előtti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén az Országházban 2019. január 9-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Közölte terveit a honvédség leendő parancsnoka

A haderő helyzete folyamatosan javul - jelentette ki Korom Ferenc a Magyar Honvédség parancsnokává történő kinevezése előtti meghallgatásán az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának ülésén.

Azt mondta, a honvédség a legnagyobb haderő-átalakításon és fejlesztésen megy keresztül, "érdemi" képességeket nyer vissza.

"Jó úton haladunk"

- fogalmazott.

A jelenlegi vezérkari főnök meghallgatásán azt mondta: elérkezett az ideje a Magyar Honvédség vezetésének és irányításának korszerűsítését szolgáló szervezeti átalakításoknak. Ennek nyomán a Honvédelmi Minisztérium (HM) és a Magyar Honvédség (MH) integrációja megszűnik, a Honvéd Vezérkar és az Összhaderőnemi Parancsnokság (ÖHP) egybeolvadásával megalakul a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ennek élén a parancsnok áll, akit kinevezése előtt a honvédelmi bizottságnak is meg kell hallgatnia.

Korom Ferenc hangsúlyozta: amíg a HM és a Honvéd Vezérkar integráltan működött, nem különültek el egymástól egyértelműen a közigazgatási és a katonai stratégiai feladatok. Ezért is vált szükségessé a HM és az MH integrációjának megszüntetése, az önálló Magyar Honvédség Parancsnokságának létrehozása.

Azt mondta: meggyőződése, azzal hogy új alapokra helyezik a honvédség vezetési és irányítási rendszerét, a hatáskörök vonatkozásában tiszta viszonyokat teremtenek a Magyar Honvédség vezetésében és irányításában.

Elmondta: az MH parancsnoka önálló gazdálkodási jogkörrel fog rendelkezni. Szerinte ez a legegyértelműbb jele, garanciája annak, hogy a katonai szakmai érdekek minden esetben érvényesülni tudnak majd a haderőfejlesztésben.

Korom Ferenc kiemelte:

nemzeti érdekeket képviselő haderőt építenek, "csapatban, erős hittel",

amely biztosítja Magyarország függetlenségét, területi épségét, határainak védelmét.

Hangsúlyozta: napjainkban már mindenki világosan látja, hogy hazánk, Európa biztonsági környezet jelentősen megváltozott, s "nem jó irányba". Ez pedig magával vonta a katonai erő előtérbe kerülését - tette hozzá.

Kiemelte: a haderőnek 2026-ra nem csupán a hagyományos, hanem a hibrid és a kiber hadviselésre kell felkészülni, valamint a tömegpusztító ballisztikus rakéták elterjedése miatti hatásokra is tudnia kell reagálni.

Kiemelte: a Zrínyi 2026 honvédelmi és haderőfejlesztési program kiemelt célja, hogy a Magyar Honvédség 2026 végére korszerű, a régió egyik meghatározó haderejévé váljon, amely biztosítja Magyarország és a magyar emberek biztonságát.

Korom Ferenc részletesen tájékoztatta a bizottságot a honvédségi fejlesztések eddigi eredményeiről, további céljairól. Példaként említette a páncéltörő képesség fejlesztését. Az önkéntes tartalékos rendszerről elmondta, 2018 novemberében a létszám elérte a 8 ezret, s már több mint 2500 területvédelmi tartalékos beosztást töltöttek fel. Kiemelte: egyre fiatalabb a tartalékos állomány.

Benkő Tibor honvédelmi miniszter azt mondta: egyértelműen látható, hogy elindult egy haderőfejlesztési program, amelynek keretében a honvédség egy 21. századi, erős, ütőképes, a térségben meghatározó haderejévé válhat. Ez a "képesség" a katonák felkészültségén, kiképzettségén, a rendelkezésre álló haditechnikai eszközökön, az anyagi forrásokon, s a 21. századnak megfelelő irányítást és vezetést biztosító parancsnokságon múlik.

Demeter Márta, a bizottság LMP-s alelnöke a miniszterhez szólva bírálta a honvédség és Honvédelmi Minisztérium tájékoztatási gyakorlatát. Majd hosszasan sorolta kérdéseit többek között a honvédkórház helyzetéről, a honvédségi beszerzésekről. Majd a válaszok meghallgatása előtt előre jelezte, Korom Ferenc kinevezését nem fogja támogatni.

Benkő Tibor a felvetésekre részletesen válaszolt. Megjegyezte, hogy ha Demeter Márta "súlyos, szakmai hibákról" beszél, azt támassza is alá.

Kósa Lajos (Fidesz) felszólalásában azt mondta: tervezi, hogy a honvédségi beszerzésekről - akár kihelyezett - ülés keretében tájékozódjon a bizottság.

A jobbikos Varga-Damm Andrea számos kérdést tett fel. Rákérdezett arra is, hogy a vezérkar és Székesfehérváron működő ÖHP összevonásával hol fog működni a jövőben az új parancsnokság. Válaszában Korom Ferenc azt mondta jelenleg - bizonyos fejlesztések idejére - átmenetileg két telephelyen, Budapesten és Székesfehérváron dolgoznak. Ezt követően Székesfehérváron lesz a parancsnokság központja.

Szintén a jobbikos politikus kérdésére válaszolva Benkő Tibor elmondta, a korábbi közalkalmazottaknak korábban levelet írt, s abban világosan leírta miről szól a honvédelmi alkalmazotti besorolás.

A bizottság ülése vitával kezdődött, miután Kósa Lajos a testület elnöke nem olvasta fel az ellenzéki képviselők napirend kiegészítési javaslatait, csak szavaztak arról.

Ezért Vadai Ágnes, a testület DK-s alelnöke ügyrendi felszólalásában egy ellenőrző albizottság felállításáért szólalt fel. Elmondta, napirendi kiegészítései között az MTVA épületében történteket, Nikola Gruevszki volt macedón miniszterelnök ügyét, a honvédségi beszerzéseket, a budapesti Honvédkórház problémáit szerette volna tárgyalni. Vadai Ágnes azt javasolta, állítsák fel a honvédelmi bizottság ellenőrzési albizottságát, amelyben elsőként a "honvédségi használatúnak mondott", de ténylegesen Orbán Viktor miniszterelnök által használt repülőgép ügyét kell megtárgyalni.

Az ügyrendi vita után Vadai Ágnes és a szocialista Harangozó Tamás, Korom Ferenc meghallgatásának kezdete előtt kivonultak az ülésről.

A bizottság a kormánypárti többség szavazatával támogatta Korom Ferenc a Magyar Honvédség parancsnokává történő kinevezését.

Címlapról ajánljuk

Alapvető akadályokba ütközik Benjamin Netanjahu tényleges felelősségre vonása - nemzetközi jogász

A korábbi fenyegetését beváltva csütörtökön nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a hágai Nemzetközi Bíróság Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, Joáv Galant volt védelmi miniszter és Mohammed Deif, a Hamász – izraeli források szerint – már likvidált katonai vezetője ellen. Tóth Norbert nemzetközi jogász az InfoRádióban tette világossá, Izrael nem része annak a statútumnak, amely alapján értesítést küldtek 125 országnak az izraeli miniszterelnök eljárás alá vonásáról.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×