A Hősök terén gyülekező, majd az Andrássy úton át a Kossuth térig vonuló tömegben uniós, árpádsávos és DK-s zászlók is feltűntek. A résztvevők számáról ellenmondóak a tudósítások. Az Origo szerint nem sikerült sem nagy tömeget, sem forradalmi hangulatot teremteni, a 24.hu beszámolója szerint viszont megtelt a Kossuth tér, és több mint tízezren voltak. A Hvg.hu azt emelte ki, hogy a demonstrálókat az egység foglalkoztatta leginkább, az kapta a legnagyobb tapsot, aki a legnagyobb átéléssel örült a többiek jelenlétének.

Jakab Péter, a Jobbik szóvivője bejelentette, hogy petíciót indítanak a túlóratörvény ellen. Molnár Csaba, a DK ügyvezető alelnöke azt hangsúlyozta: ha Orbán Viktor meghátrál és visszavonja a munka törvénykönyvének módosítását, ők akkor sem hátrálnak meg, mert nem egyes törvények, hanem az egész rendszer ellen "lázadnak".

Csárdi Antal, az LMP országgyűlési képviselője szerint négymillió munkavállalót érint a túlóratörvény, ezért annak visszavonását és azt nevezte fő feladatnak, hogy a munka törvénykönyvét is gondolják újra. Ehhez egyeztetésre hívta a szakszervezeteket és az ellenzéki pártokat január 9-re.

Tóth Bertalan, az MSZP elnöke szerint létrejött az egység a Parlamentben és az utcákon, ezért egységre kell törekedni az EP- és az önkormányzati választásokon is, közös ellenzéki jelöltet kell indítani mindenhol.

Követeléseket fogalmazott meg a Magyar Szakszervezeti Szövetség

Az érdekképviseleti szövetség elnöke, Kordás László országos demonstrációt hirdetett január 19-re, valamint közölte, hogy kedden átadják Orbán Viktornak a követeléseik listáját és azt várják, hogy a kormány 5 nap alatt állítson fel tárgyalóbizottságot. Kordás azt mondta, ha ez nem teljesül országos figyelmeztető sztrájk kezdődik, utakat és hidakat zárnak le a tiltakozók. A követelések közé tartozik, hogy túlóra-zabályozást pedig vonja vissza a kormány, a minimálbér két számjegyű emelése, a cafetéria visszaállítását, a közszféra béreinek rendezése, a sztrájkjog újraszabályozása, érdemi párbeszéd, előzetes egyeztetés a dolgozókat érintő törvények módosításánál, valamint rugalmasabb nyugdíjba vonulási rendszer kidolgozása.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség egyébként nem írta alá azt a megállapodást, amit a kormány december 30-án között a munkaadók és munkavállalók képviselőivel a jövő évi minimálbérről, és amit a másik két tárgyaló konföderáció, a Liga és a Munkástanácsok elfogadott. A Kordás László vezette konföderáció ugyanis kevesli az ott 2019-re és 2020-ra elfogadott 8-8 százalékos minimálbéremelést, helyette legalább 10 százalékosat tartana szükségesnek.

Felszólalt a szombati tüntetésen Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke is, aki szintén cselekvésre szólított föl. Szerinte a sztrájkelhívás nélkül "nem lehet eredményre jutni".

A kormány szerint a tüntetéseket Soros György pénzéből szervezik

Hollik István kormányszóvivő a kormány Facebook-oldalára feltöltött videóban arról beszélt, hogy Magyarországból is bevándorlóországot akarnak csinálni, ezért támadják egész Európában a bevándorlásellenes kormányokat.

A tiltakozók többsége elhagyta a Kossuth teret, néhányan megállásra késztették a 2-es villamost és pár százan blokkolták a Margit híd forgalmát, de a rendőrök néhány perc múlva felterelték a tüntetőket a járdára. A budapestivel párhuzamosan Szolnokon és Debrecenben is tartottak demonstrációt.