Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.88
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia

A paksi leszerelés is téma volt a parlamentben

A kormány szerint nem lesz szükség az áram árának növelésére a jelenleg üzemelő paksi atomerőművi blokkok másfél évtized múlva esedékes leszereléséhez. A kérdés az Országgyűlés ülésén vetődött fel.

Az LMP-s Csárdi Antal vetette fel a képviselői kérdések között az Országgyűlés plenáris ülésén, hogy miképp finanszírozná a kormány a paksi blokkok leszerelését, amit bő másfél évtized múlva meg kell kezdeni. Szerinte ugyanis erre nem gyűlik elegendő fedezet az áram árába épített "atomfillérekből", amiből 30 év alatt mintegy 280 milliárd forint gyűlt össze, mivel a tudományos akadémia e költséget ezermilliárd forintos nagyságrendűre becsülte.

„Pontosan milyen kivezetési menetrenddel számol a kormányzat, honnan lesz minderre pénz? Jelentősen megemelik-e az erőmű befizetéseit, vagyis az áram árát, vagy pedig megsértve magyar és uniós jogszabályokat, jogellenesen az adófizetőkre terhelik a költségeket, hogy a paksi atom árát továbbra is olcsónak hazudhassák?” - kérdezte az ellenzéki politikus.

Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára válaszában rámutatott, hogy az atomenergiáról szóló törvény szerint az viseli a nukleáris fűtőanyag leszerelésének költségét, akinek a tevékenysége által az keletkezik. Szintén e jogszabály értelmében a leszerelést és a radioaktív hulladék elhelyezését a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap finanszírozza, amelynek minden évben fizet mindezért az atomerőmű, illetve annak üzemeltetője.

„A befizetés mértékét úgy kell megállapítani, hogy az teljes mértékben fedezze az atomerőmű teljes üzemideje alatt és a leszereléskor keletkező radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és a nukleáris üzemanyag-ciklus lezárásával járó költségeket” - fejtette ki.

Emellett az államtitkár felhívta az ellenzéki képviselő figyelmét, hogy a Kiégett üzemanyag és radioaktív hulladék kezeléséről szóló nemzeti program nyilvános, e dokumentum tartalmazza a jelenleg üzemelő paksi blokkok leszerelési ütemét is.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×