Januártól átalakul a Magyar Honvédség parancsnoki struktúrája, és a hadsereg vezetését a tervek szerint a Magyar Honvédség Parancsnoksága venné át – értesült a Magyar Idők. Az új vezetési központ a jelenlegi Összhaderőnemi Parancsnokság és a Honvéd Vezérkar öszszevonásával jönne létre, utóbbi a budapesti Honvédelmi Minisztériumból elköltözne Székesfehérvárra. Ezzel a lap szerint nemcsak a párhuzamosságokat szüntetnék meg a döntések előkészítésében, hanem helyretennék az irányítás és vezetés egycsatornás rendjét, illetve csökkenthetnék a bürokráciát is.

Néhány nappal a hajléktalanokat vegzáló jogszabály hatálybalépése előtt az Állami Számvevőszék vizsgálni kezdte több, a fedél nélkülieket segítő szervezet gazdálkodását – olvasható a Népszavában. Az érintett civil egyesületeknek öt napjuk van arra, hogy elküldjék a számvevők által kért dokumentumokat. Az ÁSZ – a Jobbik elleni tavalyi vizsgálathoz hasonlóan – ezúttal is arra hivatkozik, hogy az ellenőrzés egy előzetesen megállapított ütemterv szerint történik, és kockázatbecslés alapján választották ki a vizsgálat alá vont szervezeteket.

Több mint 1100 milliárd forintra rúgó, folyamatban lévő, illetve a jövőben megkezdődő fejlesztést is tartalmaz az a 62 tételből álló lista, amelyet a kormány mutatott be a főpolgármesterrel folytatott tárgyalásokon – közli a Magyar Idők a birtokába került dokumentumra hivatkozva. A 2020–2026 közötti időszakra tervezett nagy projektek között a Városliget átalakítását, a Pénzügyminisztérium Várban található régi-új épületének kialakítását, a Hungexpo fejlesztését, egy húszezer férőhelyes aréna és egy új atlétikai stadion felépítését, valamint az úgynevezett Déli Városkapu beruházást sorolja fel a lap.

Mintegy 175 ezer esetben szabtak ki pótdíjat a BKK-ellenőrök az első kilenc hónapban, bírságokból szeptember végéig 1,8 milliárd forintot szedett be a közlekedési társaság – közölte a Világgazdasággal a BKK. Az elmúlt években jelentősen csökkent a pótdíjazások száma a BKV járatain, pótdíjbevételeik viszont a csökkenő ellenőri állomány dacára is nőttek.

350 millió fonttól, azaz megközelítőleg 130 milliárd forintnyi összegtől esnek el hetente a britek, amióta megszavazták a Brexitet – olvasható a Portfolión. Összeadva ez a GDP-jük 2 százalékát teszi ki egy friss becslés szerint, ami tetemes összeg és pusztán a szavazás keltette felforduláshoz köthető.