eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 7. vasárnap Apollónia
Első osztályosok a Boldog Salkaházi Sára Magyar Tannyelvű Egyházi Óvoda, Alapiskola és Gimnáziumban a felvidéki Szepsiben 2015. szeptember 8-án. A Kassai Főegyházmegye első magyar tannyelvű iskolaközpontja szeptember 2-án nyílt meg. Az intézmény új, önálló iskolaépületet kap majd, amelynek felépítését a magyar állam jelentős összeggel támogatja.
Nyitókép: Komka Péter

A bölcsődékkel összevont óvodák felszámolására se pénz, se szakember nincs

Szeptembertől a kis falvak nem üzemeltethetnek bölcsődével összevont óvodát. Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke szerint a döntéshozók nem vették figyelembe, hogy a köznevelésről szóló törvény módosítása miatt az ilyen típusú intézmények megszüntetése mivel jár majd egy érintett településen. Komlóska polgármestere szerint nem családbarát a kormány intézkedése.

Minden ilyen döntés előtt jó lenne egy felmérést csinálni, mert a döntéshozónak fogalma nincs arról, hogy ez a következő időszakban milyen következményekkel jár egyes településeken - reagált Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke arra a hírre, hogy a köznevelésről szóló törvény módosítása miatt augusztus 31-vel megszűnnek a bölcsődével összevont óvodák.

"Már az is aggályos volt, amikor összevonták a bölcsődét az óvodával, hiszen az nem egy korosztály, nem egy típusú nevelési, vagy ellátási rendszer. Ez most feloldódik, így megfelelő szakemberek lesznek a gyerekekkel, de ennek a lehetősége nagyon sok helyen nem adatott meg.

A településnek biztosítania kell majd az elhelyezési lehetőséget, de erre feltehetőleg nincs meg a forrása.

Ugyan sok pályázatot írtak ki, és sok bölcsődei hely kapacitás bővítés valósult meg, csak kérdéses, hogy ott valósult meg, ahol szükséges, vagy ahol nem annyira vannak rászorulva a településen" - hangsúlyozta az elnök.

Férőhelyek

Gémesi György szerint 10-12 ezer bölcsődei férőhelyre lett volna szükség néhány évvel ezelőtt, de kételkedik abban, hogy ennyi létrejött-e az elmúlt időszakban. Valószínűleg ezért is változik meg a kormányrendelet.

Ma nincs meg mindenütt az a feltétel, hogy teljes mértékben szét lehessen választani ilyen szempontból a korábbi bölcsődei és óvodai ellátás összevonását.

A döntések előtt nincsenek hatástanulmányok. Tartok tőle, hogy a keretösszeg elég lehet, de azon a helyen, ahol arra szükség van, abban a formában és akkor, ezt az eddigi tapasztalataim kétségessé teszik - vélte az Önkormányzatok Szövetségének elnöke.

Novák Katalin családügyi államtitkár korábban úgy nyilatkozott:

2018-ig 100 milliárd forintból hatvanezer új bölcsődei férőhely jöhet létre Magyarországon.

Komlóskai modell

Nem családbarát a kormány azon intézkedése, hogy megszünteti a bölcsődével összevont óvodákat – vallja a 300 lakosú Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település, Komlóska polgármestere.

A helyi modell azt bizonyította, hogy ugyanabban az épületben, ugyanazzal a személyzettel és szakemberekkel, be lehetett fogadni a kisebb gyerekeket is, ez egy 10 éve jól működő modell volt, amellyel mindenki meg volt elégedve - mondta Köteles László.

"Számunkra érhetetlen, hogy miért változtatott a jogszabályon a kormány.

Egy ilyen kis faluban nem tudunk külön épületet kialakítani, de még nagyobb gond a külön személyzet biztosítása, ami óriási pénzeket igényel.

Sajnos döntenünk kellett arról, hogy megszüntetjük a bölcsődei csoportot, mert a jogszabályok ezt várják el tőlünk, tehát nem tudjuk fogadni a két és fél évnél fiatalabb gyerekeket, pedig eddig a két éves gyerekeket is tudtuk fogadni a bölcsődében" - fejtette ki..

Hozzátette azt is, hogy az egyik probléma az Magyarországon, hogy nem fedezik a kiadásokat, a komlóskai óvoda működéséhez is közel 50 százalékos támogatást nyújtott a magyar állam, az összes többit hozzá kellett tenni az önkormányzatnak. A másik pedig, hogy kistelepüléseknek nem írnak ki pályázatokat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Tízből négy uniós munkavállalót közvetlenül érint majd a zöld átállás

Tízből négy uniós munkavállalót közvetlenül érint majd a zöld átállás

A munkavállalók közel 40%-a az EU-ban jelenleg olyan szakmában dolgozik, amelyre a gazdaság zöld átállása közvetlen hatással lesz – derül ki az Eurofound elemzéséből. A szociális, foglalkoztatási és munkaügyi kérdésekkel foglalkozó uniós szervezet jelentése szerint majdnem minden tizedik jelenlegi munkavállalóról mondható el, hogy a zöld átállás hatására olyannyira fokozatosan átalakul a szakmája, hogy azzal egy új foglalkozás jön létre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. július 7. 05:00
×
×
×
×