eur:
411.19
usd:
392.64
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
A vájárképzésben résztvevő egyik tanuló munkadarabot jelöl a Kökönyösi Szakközépiskola faipari műhelyében Komlón 2014. szeptember 16-án. Két évtized után Baranyában, Nógrádban és Borsodban indult be újra a hároméves vájárképzés, Komlón tizennégy fiatal tanulja ezt a szakmát. A diákok egyéves gépészeti, ács és kőműves alapképzés után sajátíthatják el a bányaismereteket, majd képessé válnak bányagépek kezelésére, szerelésére, geológiai, geodéziai, hírközlési berendezések használatára is.
Nyitókép: Sóki Tamás

Gondban vannak a magyar fiatalok

Nyilvánosságra hozták a teljes Magyar Ifjúság Kutatást, amelyből kiderül, a 15-29 évesek a jobb megélhetés reményében tartanak külföldre, többségük pedig az anyagi nehézségeket tartja a fiatalok legégetőbb problémájának.

A teljes Magyar Ifjúság Kutatás a gyorsjelentés után másfél évvel jelent meg. A 2016-os dokumentum 500 oldalon keresztül vizsgálja a magyar fiatalok helyzetét. A kutatást 2000 óta négyévente folytatják le mindig azonos módszertannal, ezúttal nyolcezer magyarországi és – első alkalommal – négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg - írja a 24.hu.

A legnagyobb probléma az anyagi nehézség

A 2016-os eredmények alapján a 15-29 évesek a fiatalok legégetőbb problémájaként az anyagi nehézségeket azonosították.

Erdély kivételével, ahol az alkohol elterjedése áll az élen, mindenhol máshol az anyagi nehézségek, a létbizonytalanság, a szegénység, az elszegényedés jelenti a fiatalok szerint a fő gondot.

Elmondható az is, hogy 2001-2016 között a 15-29 éves korosztály inkább az anyagi biztonság megteremtése miatt aggódik, mintsem a munkavállalás miatt.

Iskolázottság

A fiatalok iskolai végzettségére vonatkozó adatokból kiderül, hogy az általános iskolai végzettségnél megrekedtek aránya 9 százalék, nagyobb részük (7 százalék) úgy gondolja, hogy nem is fogja már folytatni a tanulmányait.

A tanulmány szerint míg a fővárosiak negyede alacsonyabb végzettséget szerzett apjánál, a falvakban élők esetében mindössze tizedükre igaz ez, nagyobb hányaduk az édesapjáéval azonos végzettséget szerzett.

Elvándorlási kedv

A kutatás kitért az elvándorlási kedvre is. Már a két évvel korábbi jelentésben is látszott, hogy a migrációs hajlandóság az 1990-es évekhez képest már az EU-csatlakozás előtt növekedni kezdett.

A magyarok egyik legfontosabb fogadó országa Németország, a jelenlegi adatok szerint 207 ezer fő él ott, aki Magyarországon született.

A kutatás szerint a magyar fiatalok közel fele (47 százalék) dolgozna külföldön a jövőben.

Leginkább a kárpátaljai fiatalokról mondható el, hogy tervezik a külföldi munkavállalást, a válaszadók háromnegyede ezt Magyarországon képzeli el.

Legkevésbé a felvidéki magyar fiataloknak vannak külföldi munkavállalással kapcsolatos terveik.

A magyarországi fiatalok jelentős részének tervei között azonban csak időszakos a külföld iránti érdeklődés, a válaszadók harmada pár évre tervezi a közeljövőben, hogy külföldre megy dolgozni, további 18 százalék pedig csak pár hétre vagy egy hónapra. 15 százalék jelezte, hogy letelepedési szándékkal költözne külföldre.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×