Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Balaton, 1999 július 10. A balatoni nyár. Balatonon júliusban vette kezdetét a főszezon. A képen: a Badacsony hegység. Mti Fotó: H. Szabó Sándor
Nyitókép: H. Szabó Sándor

Ingatlanokra pályáztak a balatoni települések

Összesen 101 darab, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezethez tartozó állami ingatlan megvételére, vagyonkezelésére vagy használatára jelentettek be igényt a Balaton kiemelt üdülőkörzetéhez tartozó települések – mondta az InfoRádiónak Bardóczy Árpád, a Balatoni Integrációs Kft. ingatlanszakértője.

A 2018 elején zárult felmérést követően a Balaton Fejlesztési Tanács elküldte az összefoglaló jelentést az illetékes minisztériumnak. A választások után az Agrárminisztérium válaszában azt kérte, egyes ingatlanigényeket egészítsenek ki további információkkal.

Bardóczy Árpád tájékoztatott: a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetet alkotó 180 település közül 110 reagált a pályázati felhívásra, közülük csupán 15 település jelzett érdeklődést, összesen 101 ingatlannal kapcsolatban. Ebből a minisztérium felé 95 volt előterjeszthető – tette hozzá a szekértő. „Olyan ingatlanra is kértek állami intézkedést, amelynek tulajdonosa nem a magyar állam volt” – magyarázta. Sőt arra is volt példa, hogy egy önkormányzat a már saját tulajdonában lévő ingatlant igényelte, mivel ezt a tényt nem vették észre.

A fejlesztési igényeket olyan kötelező önkormányzati feladatok támogatására nyújtották be, melyeket törvény meghatároz, ilyen például közlekedés- és településfejlesztés. A legtöbb ingatlanra Balatongyörök, Balatonfenyves és Andocs jelentkezett – emelte ki Bardóczy Árpád.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Vesztünkbe rohanunk, egy bolygókapitány menthetné meg a Földet

Vesztünkbe rohanunk, egy bolygókapitány menthetné meg a Földet

Felgyorsult a globális felmelegedés üteme. A Föld átlaghőmérséklete már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti. Egy nemrégen kiadott jelentés szerint ezért nemcsak az üvegházhatású gázok felelősek, hanem egy eddig alulértékelt tényező is, a légköri aeroszol-részecskék mennyiségének gyors csökkenése. Ezekről a folyamatokról Rozgonyi Ádám kérdezte Szabó Pétert, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatóját.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×