Amikor a párizsi klímaegyezményt aláírta a Föld legtöbb országa, akkor még úgy tűnt, hogy a felmelegedés 2042-ben fogja elérni globálisan ezt a bűvös, másfél fokos küszöböt. Mára viszont a folyamat felgyorsult, és ez az értéket, a másfél fokos küszöböt már 2029-re jelzik előre a jelenlegi trend alapján a számítások.

Erről kérdezte az InfoRádió Szabó Pétert, az ELTE Meteorológiai tanszékének kutatóját.

„Sajnos, szinte minden kétséget kizárólag egyetértenek abban a kutatók, hogy ez az emberi tevékenységhez kötődik, és nem csak az üvegházhatású gázok növekedéséhez, tehát a szén-dioxid vagy a metánkibocsátás növekedéséhez, hanem mint kiderült, olyan szilárd vagy cseppfolyós légszennyező részecskék kibocsátásának csökkenéséhez is, amelyeket aeroszolnak nevezünk. Úgy tűnik, hogy ezek az részecskéknek a csökkenése nagyjából fél fokos hőmérséklet emelkedést okozott az elmúlt egy-két évtizedben a Föld átlaghőmérsékletében."

Most járunk 1,4 foknál, és úgy tűnik, hogy az aeroszol hűtésnek a csökkenése fél foknak felel meg, és valóban egy fokos melegedést okoztak az üvegházhatású gázok, a szén-dioxid és a metán. Ez igen soknak tűnik, hiszen a felmelegedés gyorsul. Ez egy gyorsuló folyamat, és a jövőben még inkább fokozódik. Tehát nagyon könnyen itt lesz a szemünk előtt a két fokos felmelegedés, valószínűleg 2050 előtt már, amit ugye szerettünk volna elkerülni mindenképpen.

„Tudnánk mit tenni, de sokkal gyorsabb és célzottabb intézkedésekre van szükség. Célzott támogatások kellenek olyan régiókban, amelyek jóval szegényebbek és nem tudják kivédeni ezeket a felmelegedés okozta hatásokat. Sokkal inkább kellene globális összefogás, mint ami most van, most egyáltalán nem áll úgy a Föld, hogy ez tartani tudná ezeket a vállalásokat. Mindenképpen megfelelő alkalmazkodási lépésekre van szükség, valódi lépésekre.”

A 2008-as pénzpiaci összeomlás után nagyon gyors összefogás volt, és gyakorlatilag rendszerszintű szabályozásokkal tudtak reagálni a döntéshozók, ebből kiindulva lehetne egy olyan intézmény, ami szintén összefogja a Föld éghajlatának védelmét, egy bolygókapitányra szükségünk lenne – fogalmazott Szabó Péter.