eur:
393.59
usd:
364.37
bux:
71914.7
2024. július 4. csütörtök Ulrik
A zöldmezős beruházásként valósuló dél-budai centrumkórház helyszíne, az M7 és az M1 autópálya közös szakasza melletti Dobogó nevű terület 2018. július 31-én.
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

Itt épül az új dél-budai centrumkórház

Kedden megjelent a három budapesti centrumkórház tervezésére kiírt pályázat: a nyílt közbeszerzési kiírások az új elektronikus közbeszerzési rendszeren belül bonyolódnak, két lépcsőben.

A dokumentációhoz nemcsak tervkoncepciót, hanem már beárazott kiviteli terveket is várnak, így csökkentve minimálisra a költségtúllépést - jelentette be hétfőn Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

Budapest, 2018. július 31.
A zöldmezős beruházásként valósuló dél-budai centrumkórház helyszíne, az M7 és az M1 autópálya közös szakasza melletti Dobogó nevű terület 2018. július 31-én.
MTI Fotó: Mohai Balázs
A zöldmezős beruházásként megvalósuló dél-budai centrumkórház helyszíne, az M7 és az M1 autópálya közös szakasza melletti Dobogó nevű terület 2018. július 31-én. MTI Fotó: Mohai Balázs

A jövőben három centrumkórház - a dél-budai, a dél-pesti és az észak-pesti - jön létre a fővárosban, és további 25 kórház és 32 szakrendelő fejlesztéséről döntött korábban a kormány. A dél-budai centrumkórház beruházása az elmúlt száz év legnagyobb egészségügyi beruházását jelenti, és a legmagasabb színvonalat fogja képviselni mind orvostechnológiában, mind az informatika területén (részleteket az egyes kórházak fejlesztéséről itt olvashat.)

Kásler Miklós hétfőn úgy fogalmazott, hogy a kormány az egészségügy szisztematikus fejlesztésének újabb mérföldkövéhez ért, hiszen az elmúlt évek vidéki, 500 milliárd forintból megvalósuló fejlesztései után az elkövetkező években 700 milliárd forintot fordít a főváros és a központi régió egészségügyi fejlesztésére.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.04. csütörtök, 18:00
Varga Zs. András
a Kúria elnöke
Exportra is jut megújuló energiából, de a nagy gyárberuházások hozzák majd az igazi felvevőpiacot

Exportra is jut megújuló energiából, de a nagy gyárberuházások hozzák majd az igazi felvevőpiacot

A magyar naperőmű-kapacitás – az atomenergetikai és fosszilis kapacitásokkal együtt – a napos déli órákban már exportra is termel, azonban a környező országok megújuló termelésben várható felzárkózásával a hazai gyárberuházások köthetik le a növekvő magyar termelést. A Széchenyi Alapok és az Electron Holding Zrt. 50-50 százalékos társtulajdonosként fektet be négy, összesen 15 MW kapacitású naperőműpark fejlesztésébe, amelynek megtérülését a cég integrált, egész értékláncot lefedő működésétől várja. A kivitelező cég elnök-vezérigazgatója, Szücs Ádám szerint nagy átalakulás előtt áll a piac, ahol egyre kevésbé lesz életképes az az üzleti modell, amiben a fejlesztő önállóan működő napelemparkot épít, üzemeltet és nem egy áll partnerségbe olyan szereplőkkel, akik azt rendszerbe integrálva tudják üzemeltetni, miközben az energiatárolók piaca az aranyláz időszakát idézi.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×