Nemzetközi tanulmányok szakon államilag finanszírozott nappali alapképzésben a sikeres felvételihez a Pécsi Tudományegyetemen 478, a Széchenyi István Egyetemen 472, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 470, a Szegedi Tudományegyetemen 467 pont kellett, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen a magyar nyelvű képzésre 468, az angol nyelvűre 466 ponttal lehetett bekerülni. A Budapesti Corvinus Egyetemen az angol nyelvű képzésre 466, a magyar nyelvűre 464 pont volt a felvételi határ.

Kommunikáció és médiatudomány szakra államilag finanszírozott nappali alapképzésben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen 464, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen 461, a Debreceni Egyetemen 458, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen 455 pontot kellett elérniük a felvételizőknek, a Budapesti Corvinus Egyetemen 455 pont kellett a magyar nyelvű, 456 az angol nyelvű képzésre.

A leendő jogászoknak osztatlan, nappali, államilag finanszírozott képzésre a Károli Gáspár Református Egyetemen 474, a Széchenyi István Egyetemen 465, a Debreceni és a Miskolci Egyetemen 461, az ELTE-n, a Pázmányon, a Pécsi és a Szegedi Tudományegyetemen 460 pont kellett a sikeres felvételihez.

A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karának általános orvos szakára osztatlan nappali, államilag finanszírozott képzésre 441 ponttal, a Szegedi Tudományegyetemen 427 ponttal lehetett bejutni, az Állatorvostudományi Egyetem állatorvos szakára 437 pont kellett.

A Műszaki Egyetemre a leendő mechatronikai mérnökök 451 ponttal kerülhettek be, az építészmérnöki képzésre 380, a gépészmérnöki képzésre 365, a villamosmérnökire 360 pont volt a határ.

A ponthatárokat a felvi.hu oldalán lehet megnézni.

A ponthatárokat a felsőoktatási intézmények és az Oktatási Hivatal egy informatikai algoritmus segítségével határozták meg, az eredményeket a felsőoktatási intézmények vezetői hagyták jóvá. Egy képzés ponthatárát elsősorban az adott képzésen rendelkezésre álló kapacitás és a jelentkezők teljesítménye határozza meg, hiszen a ponthatárt az adott szakos kapacitáskeretbe utolsóként bekerülő jelentkező pontszáma jelöli ki.

2018-ban, az általános felvételi eljárásban összesen 107 695-en jelentkeztek a felsőoktatásba, közülük ősztől 75 230-an kezdhetik el felsőfokú tanulmányaikat. Állami ösztöndíjas formában 58 491-en tanulhatnak tovább, és 16 739 hallgató önköltséges képzésen tanulhat.

Az alap- és osztatlan, nappali munkarendű, állami ösztöndíjas képzéseket figyelembe véve a legtöbb jelentkezőt – összesen 5 309 hallgatót – idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem vette fel. Az állami ösztöndíjas képzések közül – azokat a szakokat vizsgálva, ahol legalább 20 felvett hallgató van – a legtöbb pont (451) a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem mechatronikai mérnöki szakára kellett.

ELTE: 500 pontos szak is volt

A tavalyinál ezerrel több, 9744 új hallgató kezdheti meg tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) szeptemberben. Az intézmény közleménye szerint csaknem tizenhárom és fél ezren jelölték meg idén első helyen egyetemüket a felvételi eljárásban, 2017-hez képest ezerrel többen. A legnépszerűbb szakok között van

• a programtervező informatikus,
• a pszichológia,
• a jogász és
• a gyógypedagógia,

de népszerűek az újonnan indult gazdálkodástudományi intézet és a szombathelyi Savaria egyetemi központ képzései is.

Azt írták: az ország első számú pedagógusképző intézményeként az egyetemnek kiemelten fontos, hogy a felvettek harmada pedagógusnak tanul. Az osztatlan tanárszakokra felvettek száma is nőtt: míg 2017-ben 782-en, idén 881-en iratkozhatnak be.

Az ELTE kínálatában újonnan megjelent gazdálkodástudományi képzések népszerűsége "példátlan és várakozáson felüli": a jelentkezések és a felvett hallgatók száma alapján a gazdálkodástudományi intézet képzései országosan a harmadik legnépszerűbbek ezen a területen.

Új, hiánypótló képzésként jelentkezik 2018 szeptemberétől az informatikai kar autonómrendszer-informatikus képzése, valamint a természettudományi kar biotechnológia mesterképzése is, amely 10 hallgatóval indulhat el – írták.

Átlagosan a legmagasabb pontszámra a Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai kar (404), a gazdálkodástudományi intézet (390) és az állam- és jogtudományi kar (382) szakjaihoz volt szükség, az alap- és osztatlan képzésekre felvett 7534 hallgató átlagpontszáma 400 volt.

A magyar jelentkezőknek angol nyelven indított képzéseken az előző évhez képest csaknem négyszer többen, 134-en kezdhetik meg tanulmányaikat.

Az ELTE budapesti képzési helyszínei közül a legtöbb fiatal a bölcsészettudományi karra (1845) érkezik, ezt a pedagógiai és pszichológiai kar (1162), majd a természettudományi kar (1115) követi.

Az egyetem legnépesebb szakja idén a programtervező informatikusoké (531), őket követik a jogászok (446).

Az ELTE-n idén szükséges legmagasabb ponthatár 500 pont volt. Ezt annak kellett elérnie, aki német és nemzetiségi német nyelv és kultúra tanára - latin nyelv és kultúra tanára párosításon akar tanulni.

BME: népszerű a mesterszak és az angol nyelvű képzés

Szeptemberben 4789 elsőéves hallgató kezdi meg tanulmányait a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen (BME). Az állami ösztöndíjas képzési formára felvettek átlagpontszáma 415,7, az önköltséges formában felvettekkel együtt pedig 413,4 pont az átlag.

Az országos informatikushiány enyhítésére az egyetem képzési kínálatában most először szerepel az üzemmérnök-informatikus úgynevezett BProf alapszak is, amelyben a hallgatók már két év után bekapcsolódhatnak az ipari vállalatok projektjeibe, három év után pedig alapdiplomával helyezkedhetnek el a versenypiacon.

Az egyetemre jelentkező mintegy 11 ezer fiatal 21 százalékát valamelyik mesterképzési szakra vették fel, ami hét százalékponttal magasabb az országos aránynál.

A BME idegen nyelvű képzéseire is többen jelentkeztek: a tavalyi eredményekhez képest mintegy duplájára emelkedett az angol nyelvű képzés iránt érdeklődők száma.

Corvinus: a nemzetközi tanulmányok szakra kell a legtöbb pont

A Budapesti Corvinus Egyetemre a felvettek száma idén is nőtt, szeptemberben 2444-en iratkozhatnak be alapképzésre, 892-en mesterképzésre, 82-en pedig osztatlan képzésre. Az új hallgatók közül ősszel 2539-en állami ösztöndíjasként, 879-en pedig önköltségesként kezdhetik meg tanulmányaikat.

A legtöbb, 2406 jelentkezőt a gazdálkodástudományi karra vettek fel. A társadalomtudományi és nemzetközi kapcsolatok kar 739, a közgazdaságtudományi pedig 271 hallgatóval indíthatja el képzéseit 2018 őszétől.

A nappali képzésű, államilag finanszírozott alapszakokra 425 feletti átlagpontszámmal lehetett bejutni, de az önköltséges képzésekkel együtt is 412 feletti az átlag - írták.

Nyolc képzésen 460, további tizenegyen 440 pont feletti a jelentkezési átlagpontszám,

és 1591-en ezeken kezdik meg tanulmányaikat.

Extra, 470 pontot meghaladó átlagpontszámokkal a nemzetközi gazdálkodás (magyar nyelven) és a nemzetközi tanulmányok (angol és magyar nyelven) szakokra vettek fel hallgatókat.

A legtöbben (501-en) idén is a gazdálkodástudományi kar gazdálkodási és menedzsment szakképzésein kezdhetik meg a tanulmányaikat, szintén népszerű a pénzügy-számvitel (322 hallgató) és a nemzetközi gazdálkodás (233) szak.

A legtöbb, 466 pont idén is a nemzetközi tanulmányok alapszakra bejutáshoz kellett.

A társadalomtudományi és nemzetközi kapcsolatok karon induló képzésekre alapszakon, államilag finanszírozott formában csak 425 feletti pontszámmal lehetett bekerülni.