Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 28. vasárnap Kamilla
Szavazatszámlálók ellenőrzik a levélszavazatokat a Nemzeti Választási Iroda (NVI) budapesti székházában az országgyűlési képviselő-választás napján, 2018. április 8-án.
Nyitókép: Soós Lajos

Nem működött az átszavazás a választásokon

A választások óta érdemben nem változott a pártok támogatottsága – derül ki a Publicus Intézetnek a Vasárnapi Hírek megbízásából készült kutatásából.

Az MSZP-re kicsivel többen, a Jobbikra kicsivel kevesebben szavaznának ha most lennének a választások. Pulai András ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet, hogy az egyetlen párt az LMP, amely jelentősen rosszabb eredményt érne el most, mint amit április 8-án sikerült elérnie, a támogatottságuk 4 százalékra csökkent. „Ez nem meglepő annak fényében, amit mi a múlt héten auditáltunk, miszerint

az LMP-t okolják elsősorban a szavazók azért, hogy az ellenzéki oldalon az összefogás nem igazán sikerült”

– jegyezte meg az elemző.

Azt is vizsgálták, hogy a választásokkor hogyan működött az átszavazás. Pulai András elmondta, a számok azt mutatják, hogy a Jobbik és az MSZP szavazói kis számban szavaztak át egymás jelöltjeire, a jobb és bal oldal között nem igazán működött a taktikai szavazás. „Gyakran felmerült a kérdés a választások előtt, hogy érdemes-e ilyen széles körű összefogást – a Jobbiktól az MSZP-n át a DK-ig tartó összefogást csinálni. És látszik, hogy

amikor meg is volt a kényszer, akkor sem igazán szavaztak át ezek a szavazók az MSZP-re és a DK-ra”

– emelte ki Pulai András. A jobbikos szavazók mindössze 2-3 százaléka voksolt a két pártra, de az MSZP szimpatizánsai is hasonló arányban húzták ikszet a Jobbik rubrikájába.

Pulai András hozzátette az LMP szavazói, tudtak a legkevésbé a saját egyéni jelöltjeikre szavazni. A Lehet Más a Politika szavazói elsősorban a Jobbiknak adták a szavazatukat, kisebb arányban pedig a baloldali pártok jelöltjeire.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×