Az április 21-én mutatták ki először az afrikai sertéspestis megjelenését Magyarországon, azóta a Heves megyei körzetben több a kór miatt elhullott vaddisznót találtak – mondta az M1 csatornának Bognár Lajos országos főállatorvos.

"Április 21-e óta öt darab tetemet találtunk, amely az afrikai sertéspestis vírussal volt fertőzött, egyelőre a különösen ellenőrzött területen belül maradt a betegség,

ez a fertőzött zóna a Heves megye M3-tól északra eső területét jelenti jelenleg.

Minden kilőtt vaddisznót vizsgál a NÉBIH virológiai módszerekkel, tehát megpróbáljuk megakadályozni azt, hogy a vírus élelmiszerhulladékkal kijusson erről a területről, hiszen az egyik legnagyobb kockázata az, hogy felelőtlen emberi magatartással,

élelmiszerhulladékkal kerülhet a házisertések, vagy más vaddisznó elé"

- mondta Bognár Lajos, hozzátéve, hogy a házisertés állomány védelmére két zónára osztva felügyelik a fertőzött területet. Az egyik a különösen ellenőrzött, a másik pedig a fertőzött terület. A különösen ellenőrzött területen tilos a vadászat vaddisznóra, és más állatfajokra is csak bizonyos idő elteltével engedélyezik a vadászatot azoknak, akik megfelelő járványvédelmi képzésen részt vettek.

"Fokozottan ellenőrizzük a házisertés állományokat is, a sertéstartókat meglátogatják szakemberek, nyilvántartásba veszik őket, és

megnézik az állatokat, hogy van-e bármilyen gyanú a betegség megjelenésére. Szerencsére eddig nem fordult elő ilyen"

- mondta Bognár Lajos.

Több távol-keleti ország teljes embargót rendelt el a magyar sertéshúsra, köztük az egyik legnagyobb felvásárló Japán is. Az Egyesült Államok vagy az Európai Unió tagországai pedig csak a fertőzött megyéből nem fogadnak sertéshús árút. Közben tárgyalások eredményeként Grúzia és HongKong teljesen elállt az embargó bevezetésétől.

A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke, Éder Tamás az InfoRádióban elmondta, hogy egyelőre a piaci szereplők is próbálnak alkalmazkodni a kialakult helyzethez, a közvetlenül érintett cégek azok, amelyek adtak el korábban sertéshúst a távol-keletre.

"Ezek olyan nagyobb magyarországi cégek, ahol a menedzsment az elmúlt időszakban már számított arra, hogy bekövetkezhet a sertéspestis,

hiszen közel a magyar határhoz már volt sertéspestis, nem csak vaddisznóban, hanem háziállatban is" - mondta Éder Tamás, hozzátéve, hogy ezen cégek menedzsmentje nyilvánvalóan készült B tervekkel erre az időszakra, úgyhogy ők vélhetően alternatív piaci elhelyezésű lehetőségeket kerestek.

Éder Tamás azt is elmondta, hogy az itthoni piacon még nem látható a sertéspestis erős hatása, csak az, hogy néhány kiskereskedelmi egységben rendkívül olcsó, akciós sertéshúsok jelennek meg.

"Ez már lehet hogy részben ennek az eredménye. Ettől féltünk, hogy a piaci helyzetet kihasználva a kis- és nagykereskedők irreálisan alacsonyra nyomják le a tőkehús árát,

ami előbb utóbb meg kell hogy jelenjen az élő állat árában is" - mondta a szövetség elnöke, kifejtve, hogy a házisertéseknél viszonylag gyors lefolyású, és súlyos következményű betegséggel kell számolni, ami telepek kiürítését jelenti.

"Közvetlen azonnali gazdasági kár keletkezik annál a szereplőnél, amelynél megjelenik a vírus.

Ebben az esetben vélhető, hogy további országok lépnének fel hasonló intézkedésekkel Magyarországgal szemben, ami tovább nehezítené a sertéshús értékesítésünket Magyarországon kívül" - vélte Éder Tamás.

Az afrikai sertéspestis emberre veszélytelen betegség. A betegségről, az elrendelt előírásokról, korlátozásokról, valamint az érintett területekről részletes információk találhatók a Nébih honlapján.