A kiindulópontjuk a felmérésben az volt, hogy ha a köztulajdon magántulajdonnal találkozik egy vállalaton belül, tehát egyszerre van köztulajdonos és magántulajdonos is, akkor az kockázati tényező. Illetve ha a vállalat közbeszerzési eljárásokon vesz részt vagy uniós támogatásban részesül, az is kockázati tényező - mondta Pulay Gyula felügyeleti vezető az InfoRádióban.

"A felmérésben 15 ilyen kockázat meglétét tudakoltuk. Ez nem azt jelenti, hogy ez esetekben ténylegesen bekövetkezik a korrupció, hanem azt, hogy oda kell figyelni a veszélyére.

Rákérdeztünk emellett 30 olyan körülményre, amelyik növelheti a korrupció kockázatát, azt tapasztaltuk, hogy átlagosan 25 ilyen tényező van jelen a vállalatok életében"- fejtette ki Pulay András.

Azt is monitorozták a felmérésben, hogy a vállalatok kiépítették-e azokat a kontrollokat, intézkedéseket, belső szabályozásokat, amelyek alkalmasak ezen korrupciós kockázatok megelőzésére.

"Itt 55 intézkedésre, belső szabályozásra, kontrollra kérdeztünk rá, és ezeknek átlagosan mintegy 50 százaléka létezett a vállalatoknál". Ám nagy a szórás: sok olyan cég van, amelyik mintegy 80-90%-ban kiépítette a kontrollokat, de

nagyon sok olyan, viszonylag kis méretű, de többségben állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő gazdasági társaság van, amelyeknél még a 40%-ot sem éri el a kontrollok kiépítettségi szintje"

- hangsúlyozta.

Nagyobb cég, nagyobb kockázat

Pulay Gyula szerint a nagyobb cégeknél összeadódnak ezek a kockázati tényezők, hiszen "értelemszerűen több a közbeszerzéssel kapcsolatos tevékenység, vagy van olyan ingatlanja, amit bérbe ad, vagy alvállalkozókkal épít ki sokféle kapcsolatot, vagy különböző adományokat ad a nyeresége terhére és különböző nonprofit szervezeteket támogat, és ezek mind összeadódnak. Emiatt minél bonyolultabb egy cég szervezete és minél nagyobb a mérlegfőösszege, tendenciájában annál nagyobbak a kockázatok" - tette hozzá.

Azt is kiemelte az ÁSZ felügyeleti vezetője, hogy nagyon fontos, hogy azokat a speciális kontrollokat, intézkedéseket megtegyék a gazdasági társaságok, amelyek különösen eredményesek lehetnek a korrupció elleni küzdelemben:

rendelkezzenek például etikai szabályozással, etikai eljárási renddel, vagy rendszeresen vizsgálják azt, hogy a közbeszerzési eljárás keretében a termékeiket megfelelő minőségben kapták-e meg.

Több más ilyen kontrollt is megemlít a felmérés, ezeknek a kiépítésében látnak még nagy teret - summázta Pulay Gyula.