A Nébih laboratóriuma megerősítette, hogy lépfene okozott hirtelen elhullást egy szentesi juhállományban március végén, valószínűleg a belvíz hozhatta felszínre a lépfene spóráit.

"Csaknem négyszáz juhot egy belvizes területen hajtották ki legelni minden nap, és nagy valószínűséggel ott fertőződhetett meg az elhullott állat.

A helyiek szerint ezen a területen már 60-65 évvel ezelőtt előfordult lépfene megbetegedés, és ezen a területen ásták el a fertőzött állatot.

Nagy valószínűség szerint ennek a spórái most a belvízzel kerültek a talaj felszínére" - mondta az InfoRádióban Nemes Imre, a Nébih élelmiszer-biztonsági és állat-egészségügyi elnökhelyettese.

A lépfene-baktérium oxigén jelenlétében spórás alakot vesz fel, és hihetetlenül ellenálló,

egyes tudományos leírások szerint akár száz évig is kimutatható,

sőt egyiptomi múmiákon is találtak már lépfene baktériumot - tájékoztatott Nemes Imre.

A lépfene (más néven anthrax) akut, néhány formájában magas halálozási aránnyal járó fertőző megbetegedés. A betegséget okozó talajlakó baktérium világszerte előfordul. A betegség leggyakrabban a háziasított, különösen a legelőn tartott kérődzőket (szarvasmarha, juh, kecske) veszélyezteti.

A lépfene ritkán az embert is megfertőzi (zoonózis), ha érintkezésbe kerül a beteg állattal, annak szövetével vagy a lépfene spóráival.

Az állategészségügyi hatóság elrendelte az állomány juhhodályban tartását, és megtiltotta a legelőre kijárást. Megkezdték az állatok gyógykezelését, és utána vakcinázzák őket, amely féléves védettséget jelent a betegség ellen.