Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka

Külföldről befolyásolhatták a nemzetbiztonsági szolgálatot – lapszemle

A Magyar Idők szerint részben fel kell oldani a szocialistákhoz kötődő kémügy iratainak titkosítását. Évről évre nő a nagy nemzetközi webáruházak Magyarországról érkező rendeléseinek volumene – írja a Magyar Nemzet. A Világgazdaság a Magyar Labdarúgó Szövetség operatív igazgatójával közöl interjút.

A Magyar Idők az adatvédelmi hatóságra hivatkozva azt írja, részben fel kell oldani a szocialistákhoz kötődő kémügy iratainak titkosítását. Az újság birtokába került határozat alapján a magyar nemzetbiztonsági szolgálat külföldi befolyásolása vetődött fel az eljárásban. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság anonimizált határozatából egyebek mellett kiderül, hogy kémügy nagyrészt arról szól, amit a sajtó korábban megírt.

A Magyar Nemzet szerint évről évre nő a nagy nemzetközi webáruházak Magyarországról érkező rendeléseinek volumene. A lap Pintér Róberttől, az eNET kutatásvezetőjétől megtudta: a 2015. májusi felmérésben még csak 37 százalék volt a külföldről vásárlók aránya a felnőtt internetezők körében, ami mintegy 1,5 millió ember. Egy évvel később, 2016-ban ugyanez már elérte a 42 százalékot, és tavaly folytatódott az emelkedés. Állítólag a magyarok évi 100 milliárd forintot költenek külföldi e-boltokban, ami még jócskán elmarad a magyar online kiskereskedelmi piac 400 milliárdos éves bevételétől.

A Világgazdaságnak nyilatkozott a Magyar Labdarúgó Szövetség operatív igazgatója, aki szerint a társaságiadó-kedvezmény rendszerének 2011-es létrehozása óta a magyar labdarúgásban 9015 programot nyújtottak be a sportszervezetek 379,3 milliárd forintos támogatási igénnyel, ebből 196,7 milliárd forintot hagytak jóvá. Roskó Zoltán hozzátette, ez 52 százalékos arány, az odaítélt forrásoknak pedig a 83 százalékát, 163 milliárd forintot hívtak le ténylegesen a klubok.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Ma lesz egy választás, amely teljesen olyan, mint egy Fidesz-Tisza-meccs

Balmazújváros 7. számú egyéni választókerületében önkormányzati képviselőt választanak, mert a 2024-ben megválasztott Demeter Pál (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) tavaly november 14-én lemondott. A képviselői helyért három jelölt indul: Nagy Zoltán (Fidesz-KDNP), Molnár Péter (Közösen Balmazújvárosért Egyesület) és Béresné Lőrincz Erzsébet (független). A választókerületben több mint 1600-an szavazhatnak. A voksolás tétje messze túlmutat a bánlaki városrész határain: az eredmény döntheti el, hogy feloldódik-e a városvezetést hónapok óta megbénító politikai patthelyzet, vagy marad a határozatképtelenség és a bizonytalanság.

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Súlyos ára van az olcsó rezsiszámláknak – a neheze még csak most jön

Az uniós energiapolitika terén 2025-ben az egyik fontos fejlemény az Európai Bizottság Megfizethető Energia Cselekvési Tervének a megjelenése volt, amely útmutatást kívánt adni az energiaárak csökkentésére, „megkönnyebbülést hozva az iparnak és a fogyasztóknak.” A javasolt intézkedések azonban várhatóan az energiafogyasztás növekedéséhez vezetnek majd, óriási közpénzáldozattal járnak, jelentős környezeti károkat okoznak, és hozzájárulnak a társadalmi egyenlőtlenségek fokozódásához. A megoldás az energiaadók emelése, a bevételekből pedig a lakosság kompenzációjaés az energiahatékonyság támogatása.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×