eur:
408.04
usd:
375.18
bux:
73837.78
2024. november 5. kedd Imre
Szexuális zaklatások - volt, ami a közvéleménykutatókat is meglepte

Szexuális zaklatások - volt, ami a közvéleménykutatókat is meglepte

Mit gondolnak a magyarok a szexuális zaklatásokról - mi számít annak, el kell-e viselni, ki tehet róla?

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, november 11. és 15. között, 1001 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a magyar választókorúak véleményeit az utóbbi időben nyilvánosságra került szexuális zaklatási ügyekről, és ezek társadalmi megítéléséről.

Felháborító?

Tízből majd' kilenc megkérdezett (85 százalék) hallott az utóbbi időben nyilvánosságra került szexuális zaklatási ügyekről. 

Azok kétharmada (65 százalék), akik hallottak róla, felháborítónak találja az ilyen ügyeket, ám minden hatodik (17 százalék) megkérdezett természetesnek tartja ezeket és nem lepődött meg, míg némileg kevesebbeket (15 százalék) nem érdekelnek ezek az ügyek.

Leginkább a nőket és a nyolc általánost végzetteket háborítják fel a zaklatási ügyek, nők, és a nyolc általánost végzettek körében a legmagasabb (75 és 76 százalék).

Legkevésbé a férfiakat, és a diplomásakat háborítják fel ezen zaklatási ügyek (55 és 58 százalék), és hasonlóan ezen két társadalmi csoportban a legmagasabb azok aránya, akik természetesnek tartják ezen ügyeket és nem lepődnek meg rajta (22 és 24 százalék).

Minek számít?

A megkérdezettek túlnyomó többsége, tízből nyolc-kilenc megkérdezett szerint a felvázolt helyzetek zaklatásnak számítanak. Ezek

  • a hatalmi helyzeteket kihasználó közeledések (93 százalék),
  • a rendszeres kellemetlen szexuális közeledés (91 százalék), illetve
  • ha valaki segítségért cserébe szexuális szolgáltatást kér (80 százalék).

Nincs, vagy csupán nagyon minimális különbségek vannak az egyes társadalmi csoportok gondolkodásában ezen kérdésekben.

Hatóságok és társadalom

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék, 24 ellenében) szerint a hatóságok nem jól kezelik ezeket az ügyeket, ezért sokan nem tesznek feljelentést.

A válaszadók szerint elsősorban a társadalom hozzáállása (53 százalék) az elsődleges oka annak, hogy a zaklatási ügyek nagy részének nincs jogi következménye. Sokan említették még az egyes állami intézményeket, rendőrség, ügyészség (38 százalék), bíróságok (30 százalék), valamint magukat az áldozatokat is (28 százalék), mint akik ezért felelősek.

Tehetnek róla? El kell viselni?

A közvéleménykutató céget is meglepte, hogy

tíz megkérdezettből négy (41 százalék, 48 ellenében) szerint az áldozatok is tehetnek arról, hogy zaklatás áldozati lesznek.

Mindössze tízből csupán egy megkérdezett (12 százalék, 82 ellenében) gondolja úgy, hogy ilyen szexuális zaklatást bizonyos élethelyzetekben el kell viselni. Ez utóbbi állítás megítélésében érdemi különbség van a férfiak és a nők véleménye szerint - a férfiak 15 százaléka gondolja úgy, hogy a zaklatás adott esetben elviselendő, míg a nők csupán 9 százaléka osztja ezt a véleményt.

A 45 évnél fiatalabbak körében többségben (57 százalék) vannak azok akik szerint az áltozatok inkább nem felelősek az őket ért zaklatásért, ám körükben is egymarmad (35 százalék) gondolja, hogy az áldozatok rendszerint tehetnek arról, hogy zaklatják őket. Hasonló arányokat tapasztalhatunk az érettségizettek, valamint a diplomások körében is.

Azonban a 60 év felettiek, illetve a maximum nyolc általános, valamint a szakmunkás végzettségűek körében többségben (54, 51, és 46 százalék) vannak azok, akik szerint zaklatások áldozatai tehetnek arról, hogy zaklatás áldozatai.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

Amerikai elnökválasztás 2024: hamarosan eldől Trump és Harris küzdelme

A mai nappal pont kerül a számtalan váratlan fordulatot hozó 2024-es amerikai választási kampány végére, és eldől, hogy az Egyesült Államok következő elnökét Donald Trumpnak vagy Kamala Harrisnek fogják hívni. A republikánus és a demokrata jelölt megválasztása is történelminek minősülne: Trump az első bíróság által elítélt bűnözőként, és a legöregebb elnökként kezdhetné második ciklusát, előtte pedig csak egyszer volt arra példa, hogy egy politikust nem egybefüggő nyolc évre küldtek vissza a Fehér Házba. Mindeközben a hivatalban lévő Joe Bident lecserélő Kamala Harris alelnök győzelmével az első (színesbőrű) nőt iktatnák be pár hónap múlva a "szabad világ vezetőjévé". A legfrissebb fejleményekről és választási eredményekről szóló percről-percre tudósításunkat alább követhetik.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×