Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 8. vasárnap Aranka
Mégsem emelkedik sok egészségügyi dolgozó bére

Mégsem emelkedik sok egészségügyi dolgozó bére

A 12 százalékos béremelésnél lényegesen kevesebbel kell beérnie mintegy 15 ezer egészségügyi dolgozónak a következő hónaptól, ha a szaktárca nem változtat a jelenlegi jogszabályon - írja a Magyar Idők.

Eszerint ugyanis a béremelés alapja nem az aktuális alapbér, hanem a bértábla alapján járó alapfizetés, amely a szakdolgozók 18 százalékánál nem éri el a januártól 161 ezer forintra emelt garantált bérminimumot. Ők most kénytelenek lennének tudomásul venni, hogy a fizetésük nem, vagy csupán néhány ezer forinttal nő. Minderről Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke beszélt a Magyar Időknek, akinek a figyelmét a kórházak HR-vezetői hívták fel arra: sokan csalódottak lesznek, amikor decemberben megkapják a fizetésüket.

Az információt a lap megkeresésére a a szakállamtitkárságon is megerősítették, hozzátéve: az érdekképviseletekkel zajló egyeztetéseken igyekeznek megoldást találni a problémára, hogy egyetlen egészségügyi dolgozót se érjen hátrány.

Ez azonban nem lesz egyszerű, az utóbbi hónapokban ugyanis jottányit sem közeledett a kormány és az érdekképviseletek álláspontja.

Balogh Zoltán jelezte, 2018 elejétől emiatt a jelenlegi 15 ezernél is több ápoló és mentőtiszt lesz kénytelen beérni mindössze a garantált minimálbérrel, ami januártól bruttó 180 500 forint. Elmondta, egy főiskolát végzett ápoló alapbére a 161 ezer forintos szakmunkás-minimálbérnél mindössze 35 ezer forinttal volt magasabb a novemberi egészségügyi béremelésig, amelynek hatására ugyan 219 700 forintra emelkedett, ám a különbség a januári garantáltbérminimum-emeléssel megint nem éri majd el a 40 ezer forintot - idézi a Magyar Idők.

Címlapról ajánljuk
Vesztünkbe rohanunk, egy bolygókapitány menthetné meg a Földet

Vesztünkbe rohanunk, egy bolygókapitány menthetné meg a Földet

Felgyorsult a globális felmelegedés üteme. A Föld átlaghőmérséklete már 1,4 Celsius-fokkal haladja meg az iparosodás előtti. Egy nemrégen kiadott jelentés szerint ezért nemcsak az üvegházhatású gázok felelősek, hanem egy eddig alulértékelt tényező is, a légköri aeroszol-részecskék mennyiségének gyors csökkenése. Ezekről a folyamatokról Rozgonyi Ádám kérdezte Szabó Pétert, az ELTE Meteorológiai Tanszékének kutatóját.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Mennyibe kerül egy rövid kényszerszünet? A munkahelyi távollét hatása a bérekre

Sok munkavállaló érezheti fontosnak, hogy jelen legyen a munkahelyén, fizikailag és mentálisan egyaránt, mivel a távollét kedvezőtlen hatással lehet a fizetésére vagy az előmenetelére. De vajon egy ideiglenes távollét hosszabb távon is alacsonyabb béreket eredményez? A Journal of Labor Economics folyóiratban – Joao Galindo da Fonsecával (Montreáli Egyetem) és Molnár Tímea Laurával (Közép-Európai Egyetem) közösen – publikált tanulmányunkban egy eddig kevéssé vizsgált mechanizmusra hívjuk fel a figyelmet: a munkából való átmeneti, kényszerű távollét miatt olyan lehetőségeket veszít el a dolgozó, amelyek következtében tartósan alacsonyabb marad a bére, mint a távollét hiányában lett volna.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×