Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István

Közeledik egy nagy korszak vége

A Bonnban zajló klímacsúcson döntik el a párizsi klímaegyezményhez csatlakozott államok vezetői, hogy milyen konkrét lépésekkel erősítik meg a 2015-ben elfogadott megállapodást - írja a Magyar Idők.

A szénalapú energiatermelés globális visszaszorítása a 23. bonni klímacsúcs kulcskérdése, hiszen a szénerőművek felelősek a villamosenergia-szektor teljes globális kibocsátásának csaknem hetven százalékáért – hívta fel a figyelmet a WWF Magyarország.  A környezetvédelmi szervezet azt is kiemelte, hogy a szénerőművek működése komoly egészségügyi és környezeti károkat okoz, valamint a tiszta energiagazdálkodás felé történő átmenetet hátráltatja, hogy jelentős támogatásokban részesülnek.

Jó hír, hogy nemzetközi viszonylatban jelentős visszaesés tapasztalható a szénalapú energiatermelés területén, ennek egyik jele, hogy idén nem nőtt a globális széntermelés. Habár az Egyesült Államok klímaváltozást tagadó elnöke új lendületet ígért a széniparnak a választási kampányában, Donald Trump igyekezetének az előrejelzések szerint ellenáll majd a piac, hiszen a megújulók energiákba fektetett összegeknek meg kell térülniük.

A karbonmentesítés folyamata már régen elkezdődött az Egyesült Államokban: a szénerőművek száma hat év alatt megfeleződött, összesen 262 létesítmény fejezte be üzemelését. Kanada, Finnország és Hollandia 2030-ban zárja be utolsó szénerőművét, az Egyesült Királyság és Olaszország 2025-re tervezi ezt.

A Magyarországon felhasznált áram 40 százaléka nukleáris alapú, hazánk legjelentősebb karbonkibocsátója pedig a mátrai erőmű, amelynek jövője továbbra sem ismert: ahogy áprilisban a Magyar Idők megírta, a két német energiaipari résztulajdonos eladná a Mátrai Erőmű Zrt.-ben lévő  részesedését - írja a Magyar Idők.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×