Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér
Ezt tartották titokban az 1956-os forradalomról

Ezt tartották titokban az 1956-os forradalomról

Az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményei során 2700-an haltak meg a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint, az elhunytak több mint fele, a sebesülteknek is csaknem fele 30 éven aluli volt.

Az államszocializmus idején a hivatal több olyan jelentést készített, amelyek az 1956. október 23-i és az azt követő események adatait dolgozták fel. Az 56-os áldozatokkal foglalkozó jelentés már 1957-ben elkészült, a témában készült dokumentumokhoz azonban csak szűk réteg férhetett hozzá. A rendszerváltás után, 1990-ben hivatalba lépő elnök, Vukovich György egyik legelső intézkedése volt az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatairól készített dokumentumok titkosításának feloldása.

  • Az október 23-ai és az azt követő események során országosan mintegy 2700 halálozás történt, ebből 2195 halálesetet anyakönyveztek, 307 halálesetről a temetők és exhumálások, valamit a lakáskijelentések alapján értesült a Központi Statisztikai Hivatal. Ezenkívül 100–150-re tehető az 1957-ig még nem exhumált és be nem jelentett halálozások száma.
  • A halálozások közül 1945, vagyis a forradalmi eseményekkel kapcsolatba hozható összes halálozás 78%-a Budapesten történt.
  • Az október 23-ai és az azt követő eseményekkel kapcsolatba hozható halálesetek Budapest valamennyi kerületében előfordultak, de a legtöbb halálozás a VIII. (435 fő), a IX. (234 fő), valamint a VII. kerületben (176 fő) történt. Jelentős volt a halálozások száma az V., a XXI. és a XX. kerületekben is, 218 meghalt személyről pedig nem lehet eldönteni, hogy hol veszítette életét.
  • Az állami egészségügyi szolgálat 1956. október 23-tól az év végéig közel 20000, a harci eseményekkel kapcsolatba hozható sérülést látott el. A sebesülések több mint háromnegyedét géppisztoly, puska, egynegyedét ágyúlövedék, akna- és gránátrobbanás okozta, és a sérülések nagy része a végtagokat érte. A sebesültek csaknem fele 19–30 éves volt, közel egynegyede pedig 18 éven aluli. A sebesülteknek egyhetede volt nő.
  • Vidéken a legtöbb halálozás Pest (68), Bács-Kiskun (64), Győr-Sopron (62), Komárom (53) és Fejér megyében (50) történt.
  • A halálozások számát naponként vizsgálva kiderül, hogy Budapesten a legtöbb haláleset október 24-én (212 fő) és 25-én (206 fő) történt, de száznál többen haltak meg október 26‑án, valamint november 4. és 8. között valamennyi napon. Az október 23-án éjjel és 24-én bekövetkezett halálozások több mint egyharmada (93 eset) a VIII. kerületet érintette, de sokan haltak meg ezeken a napokon a VII. és a IX. kerületekben is.
  • Az október 23-ai és az azt követő események következtében meghaltak 85%-a férfi, 15%-a nő.
  • Az elhunytak több mint fele 30 éven aluli volt, a legmagasabb pedig a 23 évesek halandósága: 10000 ilyen korú személyre közel 7 halálozás jutott. A meghalt nők általában idősebbek voltak, mint a férfiak: amíg a férfiaknál a 25 éven aluliak aránya 46%, a legalább 50 éveseké pedig 13% volt, addig a nőknél ugyanez az arány 3 és 28%. Budapesten ez az eltérés még jobban megmutatkozik: itt az elhunyt férfiak 45%-a volt 25 éven aluli és 15%-a 50 éves vagy idősebb, ugyanakkor a nőknél ez az arány 30 és 32% volt.
  • A forradalmi események következtében meghaltak közel 60%-a fizikai dolgozó vagy annak eltartottja volt, de jelentősnek mondható a szellemi foglalkozásúak, a katonák és a tanulók száma is. Az elhunyt fizikai dolgozók legnagyobb része ipari munkás (901 fő) volt, de jelentős számú közlekedési munkás (144 fő) is életét vesztette a harcokban.
Címlapról ajánljuk
Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Kétszer annyi pénz jut jövőre az MTA Lendület programra

Jövőre várhatóan az idei összeg kétszereséből gazdálkodhatnak a Magyar Tudományos Akadémia kiválósági programjának új nyertesei. A részletekről Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke beszélt az akadémiai Lendület-napon.

Sorozatban jönnek a kormányzati döntések: Magyar Péter Siófokról üzent – videó

Videóval jelentkezett be a Tisza kétnapos kihelyezett frakcióüléséről Magyar Péter miniszterelnök, és ismertette, mennyi törvényjavaslatot nyújtanak be még idén az Országgyűlésnek. A Balaton és a vízmegtartás problémája mellett bérekről, fejlesztésekről is döntenek még idén.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

Tisza-kormány: 3400 milliárd forintos uniós forrást és kilátásjavítást kapott Magyarország

A Tisza siófoki kihelyezett frakcióülésén meghatározzák a következő időszak jogalkotási feladatait: még idén szigorítják a Balaton-parti építkezések szabályait és a nádasok védelmét, jövőre pedig elindítják az országos vízmegtartási programot. A frakció egy hét alatt 20 törvényjavaslatot nyújtott be, a következő hetekben pedig az egészségügyi szakdolgozók új bértáblája, a rendvédelmi béremelés, a szociális törvény átalakítása, a Wekerle+ lakástakarékprogram és a nők védelmét szolgáló törvénycsomag is napirendre kerül. Az Európai Bizottság szerint Magyarország egy kivételével teljesítette a 10 milliárd eurós helyreállítási alap valamennyi mérföldkövét, így decemberben dönthetnek a fennmaradó mintegy 9,1 milliárd euró kifizetéséről. A Központi Nyomozó Főügyészség elkülönítette a Hajdu János volt TEK-főigazgatóhoz köthető jogellenes fogvatartás vizsgálatát az ukrán aranykonvojügy többi részétől. Magyar Péter pedig tragikomikusnak nevezte a Fidesz állítását, hogy az NVVH által megtalált milliárdoknak nincs közük Seszták Miklóshoz.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×