A központi ünnepségek reggel a budapesti Kossuth téren kezdődnek, ahol Áder János köztársasági elnök jelenlétében, katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra engedik Magyarország lobogóját.

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium által szervezett központi rendezvénysorozat a Fiumei úton, a Batthyány-mauzóleumnál koszorúzással folytatódik. A nemzeti sírkertben egész nap rendkívüli történelemórával, sétával várják a megemlékezőket. Szintén a Fiumei úti sírkertben megnyílik az október 13-ig megtekinthető Hátrahagyottak emlékezete című szabadtéri kiállítás, amely az aradi vértanúk szeretteinek állít emléket, nőknek és gyermekeknek, akik egy életen át hordozták férjük, vőlegényük, édesapjuk tragédiájának terheit.

Emellett országszerte több vidéki településen, köztük Pécsen, Debrecenben, Nagykanizsán, Nyíregyházán, Gyöngyösön, Mosonmagyaróváron, Miskolcon, Szombathelyen, Szolnokon, Makón és Zalaegerszegen tartanak megemlékezéseket, illetve koszorúzást. Áder János államfő Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Sátoraljaújhelyen mond emlékbeszédet.

A határon túl is több helyen megemlékeznek a magyar nemzeti gyásznapról. A romániai Aradon előbb a Szabadság-szobornál tartanak koszorúzást és megemlékezést. Az eseményen beszédet mond mások mellett Íjgyártó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkára, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Gheorghe Falca, Arad polgármestere. Szintén Aradon délután a vesztőhelyen felállított obeliszknél lesz tisztelgés és koszorúzás.

A kormány 2001-ben nyilvánította a magyar nemzet gyásznapjává október 6-át. 1849-ben ezen a napon végezték ki Aradon a magyar szabadságharc tizenhárom honvédtábornokát, Pesten pedig Batthyány Lajos grófot, az első magyar felelős kormány miniszterelnökét.