A romkocsma és a buli- vagy vigalmi negyed területe más, például a VIII. kerületre is terjedni – mondta Böcskei Balázs politológus. Az ELTE oktatója hozzátette, ennek vannak előnyei is.

„A régi, magas presztízsű, a közép- és nagypolgári negyed felújítása, a kádári szürkeség utáni rehabilitálás előnye, hogy

színesebb lett ez a világ.

Az más kérdés, hogy ez milyen ingatlanspekulációs, politikai kapitalista megoldások révén jött létre.

Böcskei Balázs megjegyezte, a kezdeti időszakhoz képest egyre kevesebb a kulturális terméket előállító, forgalmazó, annak jegyében szerveződő hely, a szórakozás lett domináns. A politológus szerint az a kérdés, hogy ez mennyire nehezíti meg az itt élők életét, Budapest kulturális vérkeringésébe való bekapcsolódását.

„És az, hogy sokan szórakoznak a belvárosban, sokan használják a köztereket, elsősorban turisták, elegendő érték egy ilyen nagyon fontos kerületnek, a zsidónegyednek?”

Barcelonában a lakók nemmel feleltek erre a kérdésre, bár ők a turistákból élnek, azt mondták, már túlzás, a sok külföldi akadályozza az életüket. Az ELTE oktatója szerint Budapest egyelőre itt még nem tart. Mint elmondta, a beszélgetés egyik karcos pontja az Airbnb-kérdés volt.

„Az is kérdés, hogy az albérletárak emelkedése mennyiben választható el attól, hogy apartmancápák kezdik eluralni a kerület egyes részeit azért, hogy minél több turista jöjjön. Ezzel valamit kell kezdeni, mert felborulnak a közösségi normák a hirtelen nagy mennyiségben beáramló turistáktól.”

Böcskei Balázs úgy vélte, akár adózással, szigorítással, Airbnb-stoppal, vagy a barcelonai, vagy éppen a berlini megoldáshoz mintájára valamivel kezelni kell a helyzetet. Jelezte, az a kérdés, mennyi turistát bír el még a bulinegyed úgy, hogy nem borul fel Budapest harmóniája.

El kellene mozdulni a Budapest-politikában, valamilyen szabályozásra szükség van

– hangsúlyozta a politológus.

„A külföldieknek Budapest olcsó, megéri befektetni azoknak is, akik nem úgy viselik a terheket, mint a helyiek.”