A Pest megyei közgyűlés április 28-i ülésének előterjesztései között szerepelt, hogy a Lázár János vezette

Miniszterelnökség kezdeményezi Pest megye nevének Pest-Pilis megyenévre történő módosítását.

Az indoklás az volt, hogy megyénk elnevezése ma nem türközi teljesen a történelmi Magyarország vármegyéinek az ország mai területén meglévő örökségét - írja a Portfolio.

A közgyűlés nem szavazta meg a névváltozást, hanem arra kérte a Miniszterelnökséget, hogy készítsen megalapozó tanulmányt a névváltoztatás következtében felmerülő pénzügyi hatásokról, a közigazgatási és egyéb szervezetek átnevezésével kapcsolatos feladatok mértékéről, a közhiteles nyilvántartások módosításával kapcsolatos feladatokról, valamint a névváltoztatás egyéb társadalmi-gazdasági hatásairól. De ez a tanulmány nem készült el, így a megyei önkormányzat felkérte a Pest Megyei Levéltárat, hogy történelmi szempontból vizsgálja meg a megye nevének változását.

A levéltár az 1949 előtti lapok, az országgyűlési naplók digitálisan elérhető változata alapján megállapította, hogy a köznyelvben a hivatalosan elfogadott Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyenév helyett az egyszerűbb Pest megye elnevezést használták. Az Országos Széchényi Könyvtár és a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár ingyenesen hozzáférhető számaiban 9864 esetben említik meg teljes egészében kiírva Pest-Pilis-Solt-(Kiskun) vármegyét, és 28097 helyen szerepel a Pest (vár)megye alak.

Mindezek figyelembe vételével – a névváltozás pénzügyi hatásairól nem készült tanulmány, a köznyelvben több, mint száz éve a Pest (vár)megye kifejezést használja a megye lakossága –,

a közgyűlés nem támogatta a megye névváltozását.