Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.56
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Az önkormányzatok nyakán maradtak a szünidős diákok

Az önkormányzatok nyakán maradtak a szünidős diákok

Bár az önkormányzatok feladata megoldani a nyári iskolai gyermekfelügyeletet, nem az ő üzemeltetésükben áll az iskolaépület és nem az ő munkavállalói az ügyeletet tartó pedagógusok. Kacifántos a helyzet -- fogalmazott az InfoRádióban Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke.

A gyermekvédelmi törvény szabályozza, hogy az iskolai szünidőben hogyan kel gondoskodni a gyerekek felügyeletéről (az óvoda egész évben nyitva tartó intézmény, az óvodai ellátást folyamatosan biztosítani kell), az általános iskolában

az önkormányzatoknak kell megoldaniuk a gyerekek napközbeni megőrzését a nyári szünidőben.

"Ez azért érdekes, mert nem rendelkezünk épülettel, átadtuk őket a Kliknek üzemeltetésre, nincsenek pedagógus beosztottaink, mégis nekünk kell a nyári felügyeletről gondoskodni" - mondta az InfoRádiónak Schmidt Jenő, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. 

Minden önkormányzatnak meg kell szerveznie a nyári ellátást, többnyire "vissza kell kéredzkednie" a saját épületébe, szerződnie kell a Klikkel és a pedagógusokkal, hogy lássák el a felügyeletet. Ezt minden egyes önkormányzatnak magának kell megoldania. Egy kisebb településnek is meg kell oldania, ahol nincs iskola, többnyire úgy, hogy a legközelebbi, iskolával rendelkező településsel szerződést köt az ellátásról. 

"Nem akarja senki sem magára venni ezt a problémát,

de jövőre le fogunk ülni, mert lesznek olyan helyzetek, amelyeket jogszabályi úton rendezni kell, például, hogy az épületet ki nyitja ki, ki lesz ott, ki fizet kinek" - sorolta a megválaszolatlan kérdéseket Schmidt Jenő. Egyelőre az is bizonytalan, hogy mindez mennyibe kerül majd az önkormányzatoknak. 

"Ha azt mondja a Klik, hogy ennyiért járul hozzá, akkor vagy megadom, vagy más szakembereket keresek, akinek erre van jogosítványa, és megállapodom velük" - mondta a lehetőségekről a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke. 

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×