Infostart.hu
eur:
373.56
usd:
340.2
bux:
139513.57
2026. november 20. péntek Jolán

Több magyar harcolhat az Iszlám Állam ellen

Meghosszabbítja és növeli hozzájárulását az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni nemzetközi koalícióban Magyarország.

Bár az összes ellenzéki frakció elutasította, három független képviselő – az Együtt két politikusa, Szelényi Zsuzsanna és Szabó Szabolcs, valamint a liberális Fodor Gábor – szavazatával már megszerezték az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni magyar szerepvállalás kibővítéséhez szükséges kétharmados támogatást a kormánypártok a Házban.

„Meghosszabbítjuk a mandátumot, és 50 fővel növeljük is a magyar katonai küldöttség létszámát” - mondta Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője.

Így már egy legfeljebb 200 - váltási időszakban 400 – fős katonai kontingenst állomásoztathat Magyarország az Iraki Köztársaság területén, amely

katonai segítségnyújtási és tanácsadási, valamint őrző-védő és csapatkísérő feladatokat lát el

2019. december 31-ig.

A külügyi tárca vezetőjének e témáról is tartott napirend előtti felszólalására reagálva röviddel a döntés előtt Harangozó Tamás a szocialisták részéről bizonytalan hátterűnek nevezte a kormány döntését, és nem támogatta a szerepvállalás meghosszabbítását.

„A bizottsági ülésünkön világossá vált, hogy a Honvédelmi Minisztériumnak fogalma sincs, hogy miért megyünk ki, hányan megyünk pontosan, miért, mennyiből, kinek a felkérésére, ezért ilyen bizonytalan helyzetben a döntés felelősségében nem tudunk önökkel osztozni” - fejtette ki.

Gyöngyösi Márton, a Jobbik képviselője egyetértett a kormánypárti politikusokkal, hogy az Iszlám Állam veszélyt jelent, ám a magyar szerepvállalás megerősítésének szükségességében nem.

„Ez egy cinikus és álságos nagyhatalmi politika, színjáték, amelyben mi nem kockáztathatjuk a magyar emberek életét. Katonailag oldják meg a problémát azok, akik okozták, Magyarországnak az a feladata, hogy humanitárius segítségnyújtásban, egy nemzetközi összefogásban részt vállaljon” - vélekedett.

Hadházy Ákos, az LMP képviselője úgy vélte, hogy NATO-felhatalmazás nélkül nem támogatható a szerepvállalás.

„Az önök diplomáciai renoméját teljesen lerombolták, nyilvánvaló, hogy kompenzálni akarnak egy ilyen javaslattal” - emelte ki.

Magyarország az Egyesült Államok felkérésére - az Országgyűlés akkori döntése nyomán - 2015-ben csatlakozott az Iszlám Állam elleni nemzetközi misszióhoz.

Címlapról ajánljuk
A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megjött a jóslat: ennyivel követhetik a minimálbért a magasabb fizetések

Megjött a jóslat: ennyivel követhetik a minimálbért a magasabb fizetések

Az elemzők szerint jövőre 5,5-7 százalékkal nőhetnek a bruttó átlagbérek a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán csütörtökön elfogadott bérmegállapodás nyomán. A minimálbér 7,5 százalékkal, bruttó 347 000 forintra, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal, 396 000 forintra emelkedik. Az ING Bank vezető közgazdásza a vártnál nagyobb minimálbér-emelés miatt az előrejelzett 5,5 százaléknál erősebb béremelkedésre számít, a K&H elemzője pedig 6,5 százalék körüli növekedéssel kalkulál, ami meghaladja a költségvetési törvényjavaslatban szereplő 5,6 százalékot. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a fegyverpénz kivezetése jövőre nagyjából 1,5 százalékponttal fékezi a bérek növekedését, így ezzel együtt 5-6 százalékos átlagos emelkedés várható.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×