A Költségvetési Tanács elnöke úgy fogalmazott, együtt kell élni azzal, hogy 2020 után az uniós források, amik nagyon hasznosak voltak és lendületet adtak, a GDP-ben egy-két százalékkal szerepeltek, eltűnhetnek – mondta a Költségvetési Tanács elnöke. Kovács Árpád hozzátette, a folyó finanszírozásban akkor sem lesznek gondok, de nem mindegy, hogy négy vagy kettő fölötti százalékkal megy a gazdaság. Az utóbbi a potenciális növekedési képességünk mértéke, de ezen javítani kell.
„Nem gyenge ez a szám, de a visegrádi országoké jobb.
Magyarország az utóbbi években szépen, az európai átlaghoz képest jobban fejlődött, de a pozíció tartásához ennél többre van szükség.”
Kovács Árpád szólt arról, hogy sok kritika éri a gazdaság szerkezeti összetételét, a munkaerő hatékonyságát, amelybe, mint fogalmazott, egész primitív dolgok is beletartoznak, például az, hogy az elkészült utat ne bontsák fel a következő héten, hiszen az dupla pénzbe kerül. A mikroveszteségek is jelentősek – hangsúlyozta a Költségvetési Tanács elnöke.
„Nem arról van szó, hogy egy árkot gyorsabban kell kiásni, bár az is fontos, hanem arról, hogy a szervezési, engedélyezési kérdésekben ne fékezzük egymást. Ebben jelentős pluszt hoz az, hogy a 2018-as költségvetésbe beleépítettek egy olyan, nem is kicsi tételt, hogy készítsük elő a beruházásokat, hogy lehessen haladni,
amikor cikkben vagyunk már, ne menjünk cakkban.”
Kovács Árpád hozzátette, erről úgy is lehet gondoskodni, hogy most, amikor hátszél van, mindent megépíteni, utána pedig egy fenntartóbb, hatékonyság-tartó történetre berendezkedni. A Költségvetési Tanács elnöke hozzátette, ez nem csak autópályák, kulturális és sportlétesítmények fizikai megépítését, hanem a versenyképesség várainak létrehozását is jelenti.