Infostart.hu
eur:
379.85
usd:
321.98
bux:
126972.23
2026. február 23. hétfő Alfréd

Abban mindenki egyetért: a kormányt egyre intenzívebben támadják

Az oktatáspolitika és az árfolyamgát is szóba került az Országgyűlés napirend előtti felszólalásai között.

Ikotity István, az LMP képviselője a kormány oktatáspolitikáját, - ahogy fogalmazott - tudásellenes lépéseit kritizálta, mint az ágazati forráskivonást, az iskolák központosítását vagy a gimnáziumi férőhelyek csökkentését.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azonban hangsúlyozta, hogy idén 105 milliárd forinttal jutott több a közoktatási keretre, tehát nem lehet forráskivonásról beszélni.

Bárándy Gergely, az MSZP képviselője szerint

a kormánynak el kellene gondolkodnia a tüntetések láttán, hogy mit rontott el,

majd önkritikusan hozzátette, hogy ha a szocialisták ezt tették volna 2006-ban, ma nem ott tartanának, ahol. Eztán a képviselő a felsőoktatási módosítást és a civil szervezetek átláthatóságát célzó kormánypárti javaslatot kritizálta.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára abban egyetértett Bárándy Gergellyel, hogy a kormányt egyre intenzívebben támadják, ám úgy látta, hogy

ez egy jól eltervezett kampány-főpróba,

amelynek legfontosabb vitája a bevándorlás ügye.

Z. Kárpát Dániel, a Jobbik képviselője az önhibájukon kívül fizetésképtelenné vált devizahitelesek mellett emelt szót. Az árfolyamgát átmeneti segítséget jelentett, ám

a gyűjtőszámlákon felhalmozódó különbözet most, 5 év után egyszerre fog az érintettek nyakába szakadni

- vélekedett a politikus.

Tállai András, a nemzetgazdasági tárca államtitkára viszont úgy vélte, hogy a kormány intézkedései nyomán

ma már nincs devizahitel-probléma Magyarországon,

az árfolyamgátban résztvevők 85 százalékának pedig semmi nem halmozódott fel a visszatérítések miatt a gyűjtőszámláján.

Aradszki András, a KDNP képviselője felszólalásában a kormányellenes tüntetések résztvevőit, egy “Áprilisi ifjak” feliratú tábla nyomán különböztette meg az 1848-as forradalom márciusi ifjaitól, állítva, hogy az utcára vonultak gazdája az anarchiában érdekelt.

Rétvári Bence válaszában az ellenzéki pártok politikáját kritizálta, leginkább a szocialistákét, miközben az LMP-s Szél Bernadett a civil szervezetek átláthatóságát célzó Fideszes javaslat kritikájaként “Külföldről támogatott politikus vagyok” feliratú matricákat osztott ki a kormánypárti képviselőknek.

Hörcsik Richárd, a Fidesz képviselője az Európai Bizottság energiauniós tervét kritizálta, amely szerinte nehéz helyzetbe hozná a rezsicsökkentés által érintett magyar családokat. Aradszki András, a fejlesztési tárca államtitkáraként maga is úgy látta, hogy fel kell lépni a terv ellen, amely kivonná az energiaár-meghatározás jogát a tagállamok hatásköréből.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor viszonválasza az ellenzéknek: önök mind Ukrajna pártjára álltak a hazájukkal szemben

Orbán Viktor viszonválasza az ellenzéknek: önök mind Ukrajna pártjára álltak a hazájukkal szemben

A miniszterelnök az Országgyűlés parlamenti időszakának megnyitóján értékelte az elmúlt hónapokat és a kormány munkáját. Erre ellenzéki képviselők válaszoltak, az elhangzottakra viszonválaszban reagált Orbán Viktor.

Beváltott szlovák ígéret: lekapcsolják a villanyt Ukrajna felé

Robert Fico egy vasárnap este a közösségi médiában közzétett videójában azt mondta, beváltja ígéretét, és lekapcsolja az ukránoknak az áramot. A szlovák kormányfő hétfőn ezért felkeresi az állami áramszállító vállalatot, az SEPS-t, és arra kéri a céget, hogy állítsák le az Ukrajnába irányuló rendkívüli villamosenergia-exportot.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Amerika legnagyobb ellenségét? - Mutatunk 5 lehetséges forgatókönyvet

Mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Amerika legnagyobb ellenségét? - Mutatunk 5 lehetséges forgatókönyvet

Donald Trump amerikai elnök állítólag erősen hajlik afelé, hogy megtámadja Iránt: több amerikai lap is megszellőztette a hétvégén, hogy a politikus legalább egy limitált, légi képességekre támaszkodó, stratégiai célpontokra korlátozódó katonai csapást végre akar hajtani a síita hatalom ellen. Egy Venezuelához hasonló, gyors és sikeres, párórás akció azonban abszolút nem borítékolható - sőt, kifejezetten valószínűtlen -, Irán ugyanis mind katonailag, mind politikailag, mind földrajzilag sokkal keményebb dió. Nézzünk meg öt forgatókönyvet, mi történhet, ha Donald Trump tényleg megtámadja Iránt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×