eur:
392.6
usd:
362.16
bux:
72132.83
2024. július 7. vasárnap Apollónia
Figyelem: fontos gyakorlati tudnivalók az újabb szabadnapról

Figyelem: fontos gyakorlati tudnivalók az újabb szabadnapról

Lesz-e tanítás, milyen bérpótlék jár, jár-e távolléti díj akkor is, ha nem dolgoztunk volna azon a napon?

Orbán Viktor miniszterelnök 2016 októberében, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának emlékülésén jelentette be, hogy munkaszüneti nap lesz nagypéntek, ma az Országgyűlés ellenszavazat nélkül támogatta a kormányfő javaslatát.

A parlamenti döntés alapján már idén is munkaszüneti nap lesz nagypéntek, tehát április 14-e. Ez azt jelenti, hogy az idei húsvéti pihenés négy napig fog tartani. Az általános iskolában, középiskolában vagy szakiskolában tanulókat ez nem érinti, nekik a nagypéntek eddig is tanítás nélküli nap volt. A tavaszi szünet előtti utolsó tanítási nap ugyanis 2017. április 12. szerda, a szünet utáni első tanítási nap 2017. április 19. szerda.

A munkaszüneti napi munkavégzésért minden esetben száz százalékos bérpótlék jár a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alapján. Távolléti díjat akkor kell fizetni, ha a munkavállaló munkavégzés nélkül díjazásra válik jogosulttá, és számára nem alapbért vagy más juttatást kell fizetni. Távolléti díjat kell például a munkavállaló részére fizetni óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaideje. Tehát a munkavállalónak attól függetlenül távolléti díj jár, hogy az adott napon végzett-e munkát. Ha ugyanakkor munkát is végzett, akkor az időarányos munkabére, valamint a munkaszüneti napra járó 100 százalékos bérpótléka is megilleti.

Az újabb ünnepnappal sem került Magyarország a kontinens legtöbb pihenőnapot biztosító országai közé. A szomszédos Ausztriában például szünet az újév, a vízkereszt, a nagypéntek, a húsvéthétfő, május 1-je, Urunk mennybemenetele, a pünkösdhétfő, az Úrnapja, a Nagyboldogasszony napja, az 1955. október 26-án kimondott örökös semlegességet idéző nemzeti ünnep, a Mindenszentek, a szeplőtelen fogantatás és a két karácsonyi nap. Sajnos az ünnepeket figyelve a csehek és a románok is megelőznek minket eggyel, míg a németek hattal, a szlovákok pedig öttel.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.08. hétfő, 18:00
Lakatos Júlia
a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója
Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Elmaradt a szélsőjobboldali áttörés, de igazán kaotikus forgatókönyv valósult meg – Mi lesz most Franciaországban?

Meglepetésszerű eredmény született a magas részvétellel lezajlott francia nemzetgyűlési választások második fordulójában. Bár szinte minden felmérés a Marine Le Pen-féle Nemzeti Tömörülés győzelmét jósolta, az exit pollok szerint a baloldali pártok összefogása, az Új Népfront szerezte meg a legtöbb mandátumot, második helyre pedig az Emmanuel Macron elnök mögötti centrista Együtt formáció futott be. Úgy néz ki, a „republikánus front”, vagyis a baloldali és centrista jelöltek egymás javára történő visszalépése működött, és ezzel sokadszorra sikerült megakadályozni a szélsőjobboldal győzelmét. Az exit pollok alapján becsülhető erőviszonyok ugyanakkor azt mutatják, az abszolút többség senkinek nem lesz meg, ami bizonytalan helyzetet idézhet elő Franciaországban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×